Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1989. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/42. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1991)
Közép- és újabb kor
gélati lakások" voltak, ezek a káptalan hatalmát reprezentáló, gazdag homlokazzal ellentétben állnak. Az épület helyén egykor állott, forrásokból ismert középkori épületnek semmilyen nyoma nem maradt, csupán a pince É-i falának egy kisebb szakasza épülhetett korábban, a XVII. sz. első harmadában. Lóvéi Pál 129/1. Hahót-Sárkánysziget, Vár (Zala m.) (XL). A vár feltárását K-Ny-I irányú átvágással folytattuk. A feltárásra került területen a XV. sz-i periódus teljesen megsemmisült. A vár Ny-i oldalán előkerült egy Árpád-kori épület kőalapozása és az Árpád-kori vár palánkjának egy szakasza. A XII-XIII. sz-i szint alat t nagyméretű IX. sz-i gödröt tártunk fel, amely kerámián kívül nagymennyiségű paticsot tartalmazott. A várárokban XV-XVI. sz-i kerámiatőredékeket és növényi ornamentikás reneszánsz kályhacsempe-töredékeket találtunk. Vándor László 129/2. Hahót-Telek szeg (Zala m.) (XL). Folytattam a templom körüli temető feltárását: az 1988-ban kiásott templom szent;lyében, valamint D-i oldala és a szentély mellett kibontottam a 70-86. sz. melléklet nélküli sírokat. Feltártam a szentély és az 1988-ban nyitott V II—V 111. sz. szelvények közti területet: itt négy nagyobb gödröt bontottam ki, amelyekben bőséges középkori leletanyagot találtam. A sírokat részben ezekbe a gödrökbe ásták bele. A szintén 1988-ban kibontottkettős paliszádfal folytatását É felé nem sikerült tisztázni, a kettős árok 1 m hosszan folytatódott, majd ketté váltak az árkok: a K-i árok (2025 cm széles, 92 cm mély) még 5 m hosszan húzódott, a Ny-inak egyre sekélyebb, ívesen hajló kb. 4 m-es szakaszát találtam meg (szélessége 20-30 cm). Az 1987-es és az 1988-as ásatások területe között két szelvényt nyitottam. A XII. sz. szelvényben két nagyméretű gödröt bontottam ki, mindkettő betöltésében igen sok középkori cserép volt. A templomtól É-K-re, mintegy 70 m-re a korábbi években egy foltban igen sok edény-, kályhaszem- és kályacsempetóredéket találtam. Most ezen a területen is nyitottam két szelvényt. Az egyikben valószínűleg késő középkori, vert falú épület alapjának részleteire és egy nagyméretű, hamus betöltésű gödörre bukkantam, amiben rendkívül sok kerámiatöredéket találtam. Az ásatást 1990-ben ennek az épületnek feltárásával szeretném folytatni. Kvassay Judit 130. Hédervár, Boldogasszony kápolna (Győr-Sopron m.) (XI). A mai falu K-i felében álló egykori középkori plébániatemplom első említése 1643. A XV. sz. első feléből származó, egyenes szentélyzáródású, D-i falnál csúcsíves ablakokkal és gótikus D-i kapuzattal ékes templomhoz karcsú torony csatlakozott. A boltozott szentélyhez középkori sekrestye tartozott. Kevéssel 1680 előtt felépül a mai - Szt. Mihály plébániatemplom. Építésével egyidőben átalakítják a középkori templomot. A D-i kapuzat kőkeretét áthelyezik az újonnan boltozott torony falába, a hajó két ablakát nagyobbítják. Karzatot építenek a belsőbe. A templom 59
