Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1987. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/41. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)

Közép- és újabb kor

170. Gyula - Kastélykert (Békés m.) (V). Folytattuk a feltárást. Megtaláltuk a XVI. sz-i török dzsámi K-i falát, valamint nagyobb szakaszon az épület É-i falát. Egy jelentős nagyságú területen épségben sikerült megtalálnunk a belső padozat alapozását is. A dzsámi alaprajza biztonsággal kiszerkeszthető: téglalap alakú, 15 x 21 m-es épület volt. Bejárata az ÉNy-i oldalról nyílott, s mellette állott, az épület ÉNy-i sarkán a minaret. Gerelyes Ibolya 171. Hahót - Sárkánysziget (Zala m.) (XIX) A Széviz (középkorban Peleske) mocsarainak átkelőjében a XII—XIV. sz-ban Buzádsziget, a XV. sztól Sárkánysziget néven szereplő erődítmény kutatását kezdtük meg. É—D irányú átvágással tisztáztuk a vár periódusait és szintjeit. A nagyjából kör alakú árokkal és sánccal körülvett vár egykor szigeten helyezkedett el, amelyen már a későbronzkorban település volt. A Hahót nemzetséghez kapcsolható erődítmény a XIII. sz-ban létesül, majd elpusztul és csak a XV. sz-ban épül újjá. Leletanyagából kiemelkedik a várárokból előkerült nagymennyiségű későközépkori kerámia, gótikus és reneszánsz kályhacsempék, valamint a fémtárgyak (bronz üst, sarló, vaskések stb.). Vándor László Hantos — Juhászállás (Fejér m.) Lásd 21. sz. 172. Heves ispáni vár (Heves m.) (X). Major Jenő Heves városrendezési terveinek készítésénél a történeti telekhatárok kutatásával olyan megállapításra jutott, hogy az egykori ispáni vár a „civitas" a Keresztelő Szent János templommal együtt a mai plébániatemplomtól néhány száz méterre Ny-ra lehetett. Ennek hitelesítésére kisebb leletmentést végeztünk. Fő kutatási területünk a Rákóczi MgTSz központja melletti nagy üres telek, amelyen egy autóbusz pályaudvart terveznek építeni. A pár hetes munka során mintegy 500 m-es körzetet kutattunk át ill. topográfiailag vizsgáltunk meg. Azonban sem a vár, sem a templom nyomára nem akadtunk. A kérdéses területet továbbra is figyelemmel kísérjük, s 1988-ban a mai templomhoz közelebb — az Erkel F. utca sarkán — még egy kisebb hitelesítő kutatást tervezünk. Az ásatás konzulensei: Bóna István és Gömöri János. Fodor László Kajárpéc — Sashegy (Győr-Sopron m.) Lásd 144. sz. 84