Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1987. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/41. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)
Őskor
a már kiásott emésztőgödörben végezhettünk megfigyeléseket. A lelőhely új, nem szerepel a MRT XII1/1. kötetében. Holport Ágnes 8/1. Budapest I., Gellérthegy É-i oldal (III). A BTM 1987-ben is folytatta tervásatását a gellérthegyi késő-kelta oppidum területén. Feladatul tűztük ki a Citadella épülete és a már ismert sáncvonulat közti, ma teraszos terület átkutatását. E célból 13 kutatóárokkal szondáztuk át a terület Ny-i felét. Feltételeztük, hogy csak igen laza településsel számolhatunk ezen a hideg, széljárta részén a hegynek. Kutatásaink igazolták ezt a feltevést. Bár szórványos és a korszakra jellemző kerámiaanyag mindenütt igen nagy számban került elő, telepnyomra csak a sánc közvetlen közelében leltünk. Itt egy téglalap alakú, lekerekített sarkú, egy rétegű lakóház döngölt agyag padlószintje került elő. A leletanyagból két vasból készített famegmunkáló szerszám érdemel említést az igen nagy számú, változatos formájú La-Tene D cserépanyag mellett. Pető Mária 8/2. Budapest ll/A ker.. Ördögárok u. 181. (III). A fenti telken magánház építkezése közben régészeti leletek kerültek elő, melyről a Pesthidegkúti Helytörténeti Kör értesítette múzeumunkat. Korábban már a BTM végzett e hely közelében leletmentést, amikor is későkelta telepnyomokat találtunk. (1982. Szirom u. — Orom u. sarok) Valószínűleg azzal összefüggő település lehetett az Ördögárok u. 181-ben is. Helyszínre érkezésünkkor a ház alapjait már kiásták, így csak a kiásott gödör szélén figyelhettük meg az eredeti talajra rétegeződött égett, faszenes, régészeti réteget. A gödörből igen nagy számú, jellegzetes, szürke La-Tene D házikerámia került elő. Pető Mária 8/3. Budapest III., Aranyhegyi út 22590 hrsz. (III). A Mocsáros dűlőre tervezett lakótelep területén végzett előzetes kutatások során árokásó géppel 175 m hosszan, 2 m szélességben több periódusú lelőhelyet vágtak keresztül. A lelőhely az Aranyhegy K felé eső legalacsonyabb lejtője, amely enyhén kiemelkedik a Duna egykori mocsaras árteréből. Az É-D-i irányú kutatóárok mindkét profilján régészeti objektumok körvonalai mutatkoztak, melyek az É-i és D-i részen sűrűsödtek. A leletmentésbe bekapcsolódva ezért ezeken a helyeken jelöltem ki szelvényeimet, 240 m J-t tártam fel. A legtöbb és leggazdagabb objektumok: gödrök és gödörkomplexumok a korai neoiitikumból 7
