Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1987. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/41. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)

Árpádkor

kirabolták: bizonyíthatóan egy időben. A megmaradt leletek: S-végű hajkarikák, apró gyöngyök. Munkatárs: Ács Csilla régész, Czabarka Zsuzsanna grafikus (SzMFM). Az ásatáson részt vett Bozsik Katalin egy. hallgató (JATE BTK Szeged). Kürti Béla 146. Lajosmizse — Alsólajos (Bács-Kiskun m.) (XV). Az épülő M 5 autópálya D 6-os jelzésű földnyerőhelyén — amely korábbi régészeti terepbejárás során a 43/b számot kapta — végzett próbaásatás során egy Árpád-kori település maradványait találtuk meg. Mintegy 800 m

2 területen három félig földbeásott házat, két árkot, hat gödröt és egy szabadon álló kemence maradványát tártuk fel. Jelentősebb leletanyag a III. ház betöltéséből került elő vaskés, bronztál darabja, cserépbográcsok és csigavonalas díszű fazekak töredékei, örlőkődarabok, állatcsontok. Említést érdemel még a II. ház betöltésének aljában talált felfordított lókoponya. Az előkerült leletanyag a XII— XIII. sz-ra tehető. V. Székely György Nagymaros — Magyar u. (Pest m.) Lásd 186. sz. Ozora - Várkastély (Tolna m.) Lásd 191. sz. Pécs — Somogy (Baranya m.) Lásd 193/9. sz. Pécs -Szt. István tér 17-21. (Baranya m.) Lásd 193/10. sz. 147. Röjtökmuzsaj - Zsebedomb alja (Győr-Sopron m.) (XXVII). Geofizikai méréssel kísérleteztünk a zsebedombi római villa szélén egy kovácsműhelyt felkutatni. Mivel itt a vassalakok másodlagos szórványnak bizonyultak, az Ikva patakhoz közelebb eső vassalaklelőhelyet szondáztuk meg. Az itt feltárt három Árpád-kori vasolvasztó műhely közül a harmadik ismeretlen típusú, nagyméretű kemencével rendelkezik, az 1. és 2. műhelyek tipikus Imolái típusú, majdnem ép kohókat őriztek meg. Mindkét műhelyben megfigyelhetők 2—2 korábbi kemence maradványai, amelyeket a műhely bővítésekor elbontottak. Ez az itteni vasolvasztó telep huzamosabb működését mutatja. A X—XI. sz-i kerámiatöredékek hevertek a műhelygödrökben. Fúvók és vasérc darabok szép számmal kerültek elő. 70