Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1987. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/41. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)

Római kori barbár

elszenesedett ágakkal, köldökkel, a fal mentén futó peremmel stb.). A munkagödör kürtőszerű nyílással csatlakozott a kemencéhez. A bőséges tárgyi anyagban zömmel korongolt, szemcsés fazekakat és a korszakban ritkább tálakat stb. találunk. Az edényégető műhely a VI. sz. első felére keltezhető. Cseh János Szolnok — Zagyvapart (Szolnok m.) Lásd 42. sz. Tiszadob — Poklos (Szabolcs-Szatmár m.) Lásd 45. sz. 91. Tiszadob, Sziget (Szabolcs-Szatmár m.) (XXI). Ebben az évben is folytattuk az 1983-ban megkezdett leletmentő ásatást. Ennek során feltártunk újabb mintegy félszáz objektumot. Ezzel a házak és gödrök száma 210re emelkedett. Köztük a tiszadobi csoporthoz, középsőbronzkorhoz, szarmatához, népvándorláskorhoz (köztük kőkemencés házak is). Árpád-korhoz sorolhatók szerepeltek. E mellett egy szarmata gödörben „bedobott" halott maradványaira, két — oktaéderes végű fülbevalóval keltezett — Ny—K-i tájolású sírra akadtunk, valamint egy nagyméretű kő alapozásra, amely valószínűleg valamelyik Andrássy gróf által építtetett épülethez tartozott. Az ásatáson részt vett Kulcsár Valéria (Kecskemét) és Tari Edit (Cegléd) régészek és Szinyéri Péterné restaurátor. Istvánovits Eszter Tiszafüred — Tiszaszőlős (Szolnok m.) Lásd 46. sz. 92. Tiszaladány — Nagyhomokos (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) (XVII). Tiszaladány határában, a Nagyhomokos nevű határrészen évek óta folyik homokbányászat. A helybeliek elmondása szerint régebben is kerültek itt elő cseréptöredékek, nagy edények, sőt állítólag embercsontok is. Ez év tavaszán újabb nagy felületről tolták le a termőföldet, majd egy szállítmány homokkal ép edényt borítottak ki egy tokaji lakóház udvarán. A helyszínen a lenyesett felületen szabályos gödörfokokat figyeltünk meg, és az összegyűjtött régészeti anyag alapján leletmentő ásatást kezdtünk. A lelőhely a tokaji heggyel szemközt egy kiemelkedő domb, melyet a Takta patak övez. A több időszakon át lakott település legkorábbi emlékei a gyéren előforduló, bükki kultúra kerámiaművességének jellemző darabjai. A nagymennyiségű leletanyagból nagy részt foglal el a péceli kultúra leletanyaga. Egy-egy gödörben a korabronzkori nyírségi csoport, valamint a középső bronzkori füzesabonyi kultú47