Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1987. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/41. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)

Római kori barbár

RÓMAI KORI BARBÁR (Térképszám: 79-92) 79. Békéscsaba, Dél Alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat 6. sz. Cserépgyár agyagbányája (Békés m.) (II). Befejeztük a tavaly félbehagyott szondázó ásatást. A II. szelvényben feltárt 3. és 4. gödör szarmatakori kerámiát, állatcsontokat tartalmazott. A bányában a munkálatok során az idén három kút került elő. Ezek 5,5-6 m mélyek voltak, egyikük alja kerek, vesszőkosárral megerősített, korát leletanyag híján megállapítani nem tudtuk. A másik kettő szkíta kori, megközelítően 1x1 m-es, az alja felé kideszkázott kút. Felhúzott fülű csészék, különböző típusú tálak, fazekak töredékei, állatcsontok mellett az egyik kútban egy csorba peremű vízmerítőedényt és egy kis gyékénykosárkát találtunk. Nikotin Edit 80/1. Budapest III., Mocsáros dűlő (III). Az Aranyhegyi út 43. sz. (hrsz: 22886/1) alatti telken a szondázás alkalmával két rómaikori kemence fűtőcsatornás alépítményét és a hozzátartozó épület alapfalának utolsó kősorát találtuk meg. Az alaprajz tisztázásához további kutatás szükséges. A kísérő leletek tanúsága szerint késő császárkori építménnyel és gazdasággal van dolgunk. Márity Erzsébet 80/2. Budapest XX., Soroksár (III). 1987 nyarán az MO-ás autópálya építkezésével kapcsolatban feltárást végeztünk a Gyáli-patak ÉK-i oldalán. Az út nyomvonalába eső területen római kori szarmata település 16 lakógödrét tártuk fel, köztük egy ipari rendeltetésű, de nem edényégető kemencét. A gödrök leletanyaga: későkelta jellegű kerámia, kézzel formált, durva házi kerámia római áru. A terra sigillata anyag alapján a települést a III. sz. elejére keltezhetjük. A helytől ÉK-re magányos, nyújtott csontvázas férfisírt találtunk, késő-kelta jellegű edénymelléklettel. E területhez közel a Szivattyúház mellett, 1959-ben Ciffka Péterné leletmentést végzett, az akkor előkerült, idő43