Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1987. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/41. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)

Római kor

A lábazati sávot a K-i és az É-i oldal egy részén is pillérekkel látták el, ezek azonban kisebbek voltak, mint a D-i oldal erősen kiugró, markánsabb támpillérei. A körítőfal mellett előkerült kőtöredékek száma az idén talált darabokkal együtt 1287 db. A profilált vörös homokköveken, a fehér kagylósmészkőből készült felirat részleteken kívül, a D-i oldalon egy nagy méretű fehér márvány felirat kisebb töredékei is előkerültek. Megpróbáltuk kitisztítani a sírkamrán belüli nagy beásást, amelynek alja a felszíntől cca. 6 m mélyen volt. Balesetveszélyességére tekintettel azonban a munkát abba kellett hagynunk. A két medaillonos sírkőtöredék közül az egyiket a sírkamrán belüli visszatöltésben találtuk meg. A sírkamrától DNy-ra két, az eredeti felszínbe mélyített, bustumot tártunk fel. A nagyobbik gerenda szerkezetét részben rögzíteni tudtuk. Az elhunytat bronz veretes ruhában tették a máglyára. A deformálódott vastárgyak valószínűleg a máglya szerkezetéhez tartoztak. A kisebbik, sekélyebb és kevésbé átégett falú bustumban egy, vagy két gyermek maradványát találtuk meg. A ruhát bronzveretes öv fogta össze. Az átégett kisebb felületek, rögök alapján a sírkamrától K-re is lehettek bustumok, ezeket azonban a közép-, vagy újabb kori bolygatásokkal tönkretették. Munkatárs: H. Kelemen Márta, Regenye Judit, ill. Christine Ertel, Danica Beyll, Silvia Müller (Wien), Adrienne Zimonyi (Göteborg). K. Palágyi Sylvia 68. Pulán (Veszprém m.) (XXXVIII)., az egykori tálodi kolostor halastava gátjának közelében (MRT. 2. 41/5.1. hely) szondázó ásatást végeztünk. A területen két 10 m és egy 20 m hosszú kutatóárkot húztunk. Az árkok — annak ellenére, hogy a szántásban elég sok római tégla- és tetőcserép törmelék észlelhető — negatív eredményt adtak, épületmaradványok sehol sem voltak megfigyelhetőek. Ellenben a gát ÉK-i sarkától kb. 20 m-rel K-re egy mészégető kemencét találtunk. A kemence földbemélyített, kerek alapterületű, egykor boltozva volt. Belsejében középtájon kiugró peremrész fut körbe. Belseje az aljától a peremig fokozatosan szűkül, a peremtől a tetejéig (ezt beszakadva találtuk) fokozatosan bővül. A perem feletti részen kerek nyílás van. A kemence belseje és a nyílás belseje agyaggal gondosan ki van tapasztva. A kemence agyagból és kőből épült, átmérője 2,80—2,90 m, jelenlegi magassága 2,50 m, falvastagsága 20—25 cm, a nyílás átmérője 57 x 51 cm. Korát nem sikerült megállapítani. Belsejéből néhány jellegtelen középkori kerámiatöredék került elő. A lelőhelyen a felszínen római és kevesebb középkori kerámiát 36