Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1987. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/41. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)

Római kor

kőalapozása váltakozva rakott téglából és kőből épült. Az apszisban egyidős temetkezést nem találtunk. Az apszisban, az épületnél korábbi sírból görögbetűs téglakarcolat került napfényre. Feltártunk az ÉK-i apszis nyílásába falazott, korábban már megtalált, kifosztott sírt, és a teljes apszist. Ez a sír volt a centrális rész egyetlen, épülettel egyidős temetkezése. A téglából és kőből falazott sírláda törmelékében kicsiny, aranyozott falfestménytöredékeket találtunk. A mauzóleumban ebben az évben 18 db, az épülethez tartozó és korábbi temetkezést tártunk fel. Az egységes tervezésű, különleges alaprajzú épület minden bizonnyal egyetlen építkezés eredménye. A részleteiben analógiákkal rendelkező, de egészében egyedülálló alaprajzú épületbe lovia erődjének és városának egyházi és világi előkelőit temették. Az épület keletkezését az idei leletek megerősítik: az épület ugyanis korábbi, a IV. sz. közepére keltezhető sírokat vág el. Építése a 360-as évekre tehető. A mauzóleum mellett kisebb négyzetes kiszolgálóhelyiséget tártunk fel. Bronzmécsest és díszes bronz lámpafüggesztőt találtunk benne. Ebben az évben is előkerültek az épületnél korábbi, csontvázas és hamvasztásos temetkezések. Az utóbbiak az érmek alapján kétségtelenül tetrarchiakori és a IV. sz. első évtizedeiből származó temetkezések — a gyermekeket azonban nem hamvasztották el. A hamvasztásos sírok etnikuma a 295-ben telepített karpokkal azonosítható. Az ásatáson részt vett Sosztarits Ottó. Tóth Endre 65. Kölked, Hajlokpart, Szőlőhegy (Baranya m.) (XXIV). Az 1986-ban kezdett leletmentő ásatás folytatásaként kutatóárkok feltárásával a domb DK-i oldalán végeztünk kutatást. Itt egy kőépület alapfalait és késő-római gödröket tártunk fel. A feltárt kőépület Altinum katonai tábora belső épülete lehetett. Katona Győr Zsuzsa 66. Mencshely, Berki kút (Veszprém m.) (XXXVIII). A MRT 2.32/2. lelőhelyén erődtelepítést megelőző tájékozódó jellegű feltárásra került sor. A területet az előkészítő mélyszántás erősen megbolygatta, amelynek a terrazzópadlók egy része is áldozatul esett. Kutatóárkainkkal három római épületet határoztunk meg. Az egyik legalább két periódusban épült, míg a másik kettő valószínűleg csak a IV. sz-ban. A fehér vagy fehér alapú falfestménnyel díszített épületben két maszkos vörös homokkő oszlopfőt találtunk Az anyagi lehetőségek nem tették lehetővé a több épületből álló római település nagyobb szabású feltárását ill. az épületek alaprajzának tisztázását. K. Palágyi Sylvia 34