Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1987. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/41. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)

Őskor

Kutatásunkat elsősorban a félsziget víztől távolabb fekvő Ny-i részére koncentráltuk, itt sikerült meghatároznunk a telep kiterjedésének DNy-i szélét. A Ny-i oldalon újabb hárorry, az 1984-ben előkerültekhez hasonló alapárkos szerkezetű épület nyomát figyeltük meg. A 3. és 4. számú házak alapárkát teljes egészében megtaláltuk, míg a legészakabbra fekvő 5. számú épületnek csak részlete került elő. Az alapárkok szerint a házak felmenő falúak voltak, tengelyükben előkerültek a tetőt tartó oszlopok helyei is. A bejárat minden esetben a Ny-i oldalon került elő. A 3. számú ház 0 x 8 m, a 4. számú 13 x 7 m alapterületű volt. Az utóbbihoz Ny felől 6,5 x 3 m-es, ugyancsak alapárkos szerkezetű toldaléképület csatlakozott. Tűzhelyek, feltehetőleg az erózió következtében, sem a házakban, sem azok közelében nem kerültek elő. A 3. és 4. számú házakat, egymást követően, ugyanazon a helyen építették meg, majd mindkettőt a Balaton Lasinja I. kultúra gödrei vágták át. A különféle rendeltetésű gödrök, gyakran egymásba ásva, a településen elszórtan helyezkedtek el. A gödrök és épületek egymáshoz való viszonya alapján a Balaton Lasinja I. kultúra telepének életén belül eddig három építési periódust sikerült elkülöníteni. Ezévben összesen 65 gödröt tártunk fel, melyek a település Ny-i részén sűrűsödtek. Ezzel szemben a vízhez közelebb eső. K-i oldalon feltárt szelvénysorban a települési jelenségek igen gyéren jelentkeztek. A Balaton Lasinja I. kultúra kerámiaanyagán kívül viszonylag nagy számban kerültek elő orlőkőtöredékek. A leletek közül kiemelkedő jelentőségű egy szakáiháti típusú réz laposbalta. A lelőhely É-i részén szórványosan későbronzkori és rómaikori kerámiatöredékeket is találtunk, de objektumot egy esetben sem figyelhettünk meg. M. Virág Zsuzsanna Zalavár — Kövecses (Zala m.) Lásd 154/1. sz. 27