Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1987. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/41. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)

Közép- és újabb kor

206. Szombathely, Kőszegi u. 3. (Vas m.) Az épület kutatására a Műemléki helyreállítás előtt került sor. A legkorábbi periódushoz tartozó, XVII. sz. végére datálható, agyagba rakott, egykor síkmennyezetes, földszintes épületet a mai ház középső traktusában azonosítottuk. Ezt a XVIII. sz. folyamán szobákkal és egy szabadkéményes konyhával bővítették, melyhez agyagba rakott követ használtak. A további bővítést, a helyiségek beboltozását és az emeletráépítést a XVIII/XIX. sz. fordulójára tehetjük. Az épület mai formáját a XIX. sz. első felében nyerte el. B. Benkhard Lilla 207/a. Tapolca - Templomdomb (Veszprém m.) (XIVIII). 1986-ban célunk az egykor templomot övező fal É-D-i vonulata építési periódusainak tisztázása volt. Bebizonyosodott, hogy a körítőfal legkorábbi részletét egy fűtőcsatornával is datálható római villaépület (?) alapfalával azonosíthatjuk, amely aztán az Árpád-korban (XIII. sz.) majd a későközépkorban (XV—XVII. sz.) más-más célzattal tovább bővül. Az utóbbi periódusokhoz tartozhatott talán a fal Ny-i oldalán előkerült két mészégető (?) kemence, illetőleg — valószínű XVII. sz-i eredetű — műhelysor. A plébániatemplom XIII. sz-i, D-i falánál egy Ny—K-i tájolású, kisméretű, élére állított kövekkel körberakott nyújtott csontvázas temetkezés került elő, a mellkas közepe tájára helyezett II. Constantinus (337-340) bronzérmével együtt. 207/b. Tapolca — Templomdomb (Veszprém m.) 1987-ben a templomot egykor övező fal D-i szakaszának és közvetlen környékének legalsó rétegeiből kora- és későrómai cserepek, imbrex- és tegulatöredékek kerültek elő, fölöttük pedig az Árpád- és későközépkor erősen töredékes kerámiája jelentkezett. A Templomdombhoz szorosan kapcsolódó, ettől D-re fekvő plébániakertben szondázó ásatást végeztünk a feltételezett későrómai telep felkutatása céljából; egy római kori kőépület törtkőből rakott, megközelítőleg É-D-i irányú fala került elő, ennek alapozása alól pedig — mintegy 0,8-1,0 m mélységből — nagymennyiségű neolitikus kerámiatöredék. A római fal egy korai (?) neolitikus lakóházat - amely megfigyeléseink szerint annak idején leégett tett teljesen tönkre. Az ásatás konzulense Uzsoki András, munkatársai Sági Károly és Erdélyi Balázs voltak. Tör öcsik Zoltán 208. Tiszainoka - Csonkatorony (Szolnok m.) (XXXIV). A falu határában ismert középkori falcsonk körül végeztünk szondázó ásatást, melynek so106