Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1986. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/40. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)

Közép- és újabb kor

víz szintje alól már XVIII. századnál korábbi leletek kerültek elő: ép cserépkancsó a XV—XVI. század fordulójáról, XV. századi ezüstdénár, közép- és római kori edénytöredékek (pl. zöldmázas dörzstál töredékei stb.) ill. kopott, római középbronz. A barlang feltárását 1987-ben folytatjuk. Horváth István 170/5. Esztergom-Rákóczi tér (Komárom m.) (X). Ut- és csatornaépítés során alkalmunk nyílott a tér közepén, az úttestek alatti kutatásra. Ennek során sikerült megtalálni a királyi város É-i kapujának, a Szt. Lőrinc kaputoronynak maradványait a K-ről és Ny-ról hozzá csatlakozó középkori városfal jelentős szakaszával. A torony falain belül előkerültek a kettős kapunak kőtömbökbe ágyazott vas perselyei, amelyekben a kapuszárnyak vas tengelyei forogtak. A tornyon átvezető XV—XVI. századi kövezett útburkolatot 180— 200 cm mélyen találtuk meg. A fal belső oldalán XV-XVI. századi kovácsműhely hamugödrét bontották ki. A középkori Esztergom topográfiája szempontjából igen fontos alapfalak nyomvonalát az új tér- és útburkolatban vörös bitumennel, ill. kőberakással jelöltettük. Horváth István Esztergom—Szentgyörgymező (Komárom m.) Lásd 18. sz. 170/6. Esztergom—Széchenyi tér 26. (Komárom m.) (X). A ház előtt új csatorna építéséhez ásott árokkal ismét megbolygatták az 1892-ben megtalált Szt. Lőrinc templom gótikus szentélyét. A házba bevezetett csatornaárokban kisebb ásatást végeztünk. Ennek során megtaláltuk az eddig ismeretlen kiterjedésű templom DNy-i sarkán álló diagonális támpillért, ill. a Ny-i homlokzati fal részletét. A felmenő falak helyenkén 80—90cm magasságban álltak. Ezzel a templom teljes hosszát sikerült megállapítanunk. A csatornaárokkal a középkori templom körüli temető több sírját megbolygatták. A középkori járószint átlag 100 cm mélyen helyezkedik el a mai alatt. Horváth István 97