Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1986. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/40. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)

Közép- és újabb kor

Dombóvár—Szarvasd (Tolna m.) Lásd 141. sz. 167. Edelény, volt L'Huillier-Coburg kastély (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) (XVII).Az épület a korábbi szakirodalom egy részének feltételezésével ellentétben pincétől a padlásig egységesnek bizonyult, amelyet báró L'Huillier Ferenc tábornok emeltetett 1727—28-ban: a homlokzati feliratokon jelzett 1730-as időpontig a nagyméretű kastély homlokzati és dísztermi stukkódíszei is elkészültek. Az oldalszárnyaknak az 1763 utáni alaprajzokon szereplő megnyújtása csak egy tervezett — nem megvalósult — állapotot mutat, az oldalszárnyak eredetileg sem voltak hosszabbak, mint ma. Az eddig ismert, az 1760—70-es években díszesen kifestett helyiségeken kívül további festett termeket nem találtunk. Azokban a termekben, amelyekben az utóbbi időben csak a boltozaton volt látható a festés, a XX. századi rétegek alatt az oldalfalakon is megtaláltuk a falképeket. A főépület a XIX—XX. században nem szenvedett jelentős átalakításokat, eltekintve a kápolna megszüntetésétől, ennek ma osztott terében az egykori díszítés nyomait már nem sikerült megtalálni. Előkerültek az ÉK-i, elbontott gazdasági épület, valamint a park felé néző, déli, bardkk kerítés alapfalai. A statikai és talajmechanikai vizsgálatokhoz ásott alapfeltárási árkokban felmértük a XVIII. századi kavicsos udvari járószintet illetve az ÉNy-i melléképület mellett húzódó, nagykavicsos utat. Az 50—80 cm-rel megemelkedett jelenlegi járószint lényegesen „tömzsibbnek" várszerűnek mutatja az épületet, mint amilyen eredetileg volt. Haris Andrea—Lővei Pá! 168. Eger-Dózsa György tér 1.-Valide szultána fürdő (Heves m.) (IX). Az 1986. évben a török fürdőépület K-i homlokzata előtti terepszakaszon végeztünk ásatást. Az volt a célunk, hogy egyrészt a fürdő épületének külső járószintjét, valamint a fal alapozásának alját, illetve az alapozás módját több helyen is megállapíthassuk, másrészt pedig a fürdő építése előtti korábbi török és nem utolsósorban középkori település esetleges nyomait kutassuk. A fűtőkamrától K-re lévő D-i szelvényben a jelenlegi szint alatt mintegy 2 m mélységben tüzelőhely nyomai kerültek elő, átlag 3 m mélységben pedig szabálytalan alakú középkori kőalapok mutatkoztak. Ugyanitt kevés kora középkori kerámia is előkerült. 94