Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1986. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/40. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)

TARTALOMJEGYZÉK - Őskor

9. Boglárlelle—Rádpuszta—Temetöalja (Somogy m.) (XIV). A látrányi Alkotmány tsz által többévé pusztított lelőhelyen két, kevés középső rézkori anyagot tartalmazó gödör mellett egy nagy, igen gazdag, az észak-dunántúli mészbetétes edények népének kultúrájához tartozó gödör került elő. A leletmentés legfontosabb eredményét egy kora római bennszülött település megtalálása jelentette. A feltárt négy lakógödörből, öt tűzhelyből és több gödörből erős kelta hagyományokat őrző kerámiaanyag és jelentős számú bronz ékszer és vaseszköz jött elő. A kitermelt terület É-i szélén VIII —IX. századi temető nyolc sírját mentettük meg. Jelentősebb leletek: az 1. sz. sírban két többszörös S végű bronz hajkarika és az 5. sz. sírból egy nagy karikás, filigrán díszítésű, kosaras bronz fülbevaló. A tsz földkitermelése a temető D-i részét bolygatta meg. A leletmentésen részt vett: Költő László és Németh Péter Gergely régész, Gál Zoltán adattáros, Tálos János geodéta, Pető Csaba rajzoló. Hon ti Szilvia 10/1. Budapest, III. Mocsáros dűlő (111). Az épülő lakótelep területén régészeti szondázást végeztünk. A terület nagyságára való tekintettel egymástól mintegy 50 m-re párhuzamos 2 m széles kutatóárkokat húztunk gépi erő segítségével, melyek összhossza kb 1000 m-t tett ki. 30—40 cm mélységben jelentkezett a kavicsos világossárga altalaj, amelyen a régészeti jelenségek elszíneződését megfigyeltük. Az átvizsgált területen szegényes települési objektumok (gödrök) kerültek elő. Túlnyomó részük a kora bronzkori kultúra leletanyagát tartalmazta, kisebb részük római kori volt. Kiemelkedő jelentőségű egy magányos szórthamvas sír, amely a makói kultúra számos jellegzetes edényét tartalmazta. Scheiber Rózsa—Márity Erzsébet 10/2. Budapest, XI. Gellérthegy (III). Folytattuk a gellérthegyi késő kelta oppidum tervásatását. A kőfalnak egy viszonylag ép, nagyjából K-Ny-i irányú szakaszát sikerült megismerni 6,5 m hosszúságban. Ebből D-i irányban ágazik ki egy másik fal, amelyből mindössze 2,5 m hosszú részt tudtunk feltárni. Utóbbi feltehetően az 1985. évi 3. számú árokban talált falmaradványnyal függ össze. Ezzel a szelvénnyel tehát éppen egy fal-csomópontot tártunk 8