Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1986. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/40. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)

Árpádkor

a 14 DNy—ÉK irányítású melléklet nélküli sírt. A templom Ny-i falánál nagyméretű S végű karika került elő. M. Nepper Ibolya 152. Sály-Lator (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) (V). A 6132/19. sz. telken folytattuk a feltárást (II. sz. lelőhely). Teljesen feltártuk az előző évben megtalált objektumot, amely pincének bizonyult. A pince átvágta a 8. sz. házat, ezeken kívül még két földbemélyített házat találtunk. Közülük a 9. számút teljesen, a 10. számút kb egyharmad részben tudtuk feltárni, mert a szomszédos telek területére nyúlott át, ahol szőlőlugas van felette. Két ház (VIII. és IX. század) korai, legkésőbb is X. századi, bennük kőkemence volt. A pince a település késői szakaszához tartozik. Mesterházy Károly Sopron—Templom u. 4. (Győr-Sopron m.) Lásd 201/4. sz. 153. Sopron-Templom u. 14. (Győr-Sopron m.) (XXVII). A ,,Vörössánc"-tanácskozáshoz kapcsolódva további szelvényt ástunk ki az Árpád-kori sánc külső és belső szélér). Előkerült az I. periódusú középkori kőfal Holl Imre által feltárt részletének folytatása, a római városfal és bástya belső síkjának részlete, a sánc gerendázatának faszenes maradványai. A feltárás a római kitörőkapu belső nyílását igyekezett elérni. A Színház u. 29. sz. mögött a Ny-i római kitörőkapu külső nyílása ugyanis előkerült. A Templom u. 14. felől ebben az évben a kaput még nem értük el. A sáncon végzett régészeti és műszaki, természettudományos vizsgálatok eredményeit részletesen a Soproni Szemle 1987. évi 1—4. számai közlik, a Vörössánc konferencia előadóinak tollából. Gömöri János Szekszárd-Megyeháza (Tolna m.) Lásd 204/2. sz. 84