Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1986. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/40. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)

Árpádkor

egyházát. A faluból várossá alakuló településmag romjai a már feltárt Szent Egyed tiszteletére szentelt egyháztól É-ra még feltáratlanul megtalálhatók. Magyar Kálmán Bak—Felrétbak (Zala m.) Lásd 4. sz. Balatonmagyaród—Hidvégpuszta (Zala m.) Lásd 6. sz. 139. Csávoly—Szőke dülö (Bács-Kiskun m.) (I). Árpád-kori temető sírját tártuk fel a szokásos leletanyaggal (S végű hajkarika, gyöngyök, gyűrű, pénz). A halastó K-i partján terül el a település is, amely a középkorban még tovább élt, sőt kiterjedt a halastó Ny-i oldalára is. Itt 150—200 m szélesen és 300—400 m hosszan a késő középkori (XV—XVI. századi) cserepek hevernek a felszínen. Kőhegy! Mihály— Vicze Magdolna Debrecen—Dombos tanya (Hajdú-Bihar m.) Lásd 165/1. sz. Decs—dögkút (Tolna m.) Lásd 15. sz. 140. Derekegyház-Tompaháti Rárós (Csongrád m.) (XXXIII). Meliorációval veszélyeztetett területen 120 m

2-es felületen Árpád-kori templom alapját és a körülötte levő temető részletét tártuk fel. A templom 11 m hosszú, 6 m széles, apszisa félkörös lezáródású. Az alap döngölt, agyaggal kevert humusz, a falakat téglából emelték. A sírok közül többet téglapakolás borított. A 14 sír közül háromban találtunk mellékletet: S végű hajkarikát, bronz fejes gyűrűt és egy bronz csüngődíszt. Munkatárs: Lőrinczy Gábor, Rózsa Gábor, Ács Csilla rgészhallgató. Vörös Gabriella 77