Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1986. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/40. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)
Római kor
alakú, a felmenő fal a Ny-i sarkokon lekerekített volt. A torony területén és környékén — ellentétben a két torony közti falszakasszal — nagy mennyiségben került elő tetőfedő cserép, amely kétségtelenné teszi, hogy a tornyot cseréptető fedte. A toronyban ötvennél több érem a tetrarchia korától a Valentinianus dinasztia idejéig folyamatos használatot mutat. Hasonló következtetés vonható le a leletanyagból is. A városfal belső oldalán a toronytól D-re a falig kiépített épületek falai kerültek feltárásra. A falak egy része mélyen alapozott és jó minőségű, feltehetően a IV. század második feléből, utolsó harmadából valók. A falak többsége azonban ennél későbbi periódushoz tartozik, téglatöredékek és másodlagosan használt apró kövekből sárral épült, ami a város területén másutt is az V. századi építkezésekhez kapcsolható. A toronytól D-re eső IV. századi épület padlóján egy Sucellus bronz szobor került elő. A városfalon kívül négy sírt találtunk, a fal síkjával párhuzamosan, ÉNy—DK tájolással. Kisebb kiegészítő kutatás folyt a palatium és a nagyobb basilica (III. épület) között, a basilica apszisának vonalában. Mind ezen a területen, mind már a korábbi ásatások alkalmával a Ny felé lejtő területen a rétegek a szokásosnál vastagabbak és több periódus határolható el. A feltárás csak all. századi szintig jutott le, itt több helyiséges, kőalapozásra vályogtéglával készült épületet talált, amely fölött három további periódus volt megállapítható. A legfelső rétegben a már korábban megtalált kőkerítés folytatása jelentkezett, amely a város legkésőbbi, V. század eleji korszakához tartozik. A szentélykerület K-i részén, a XI. és XXXI. épülettől K-re a feltárás újra kezdődött, a II. századi pince (XL. épület) további részeinek tisztázására. A IV. századi rétegekjárószintek elbontása után azonban egymás alatt négy kavicsos járószint mutatkozott, ezek feltárása az ásatás előrehaladását lelassította. Gorsium D-i területén tovább folyt a feltárás a DK-i saroktorony közelében, a városon kívüli temető területén, ahol az 59—67. sírok felbontása történt meg. A leletek az V. század közepére datálhatok. Az ásatáson Bánki Zsuzsanna, Cserményi Vajk régészek és Lakk Olga restaurátor vettek részt. Fitz Jenő Visegrád—Lepence (Pest m.) Lásd 68/2. sz. 90. Vitnyéd-Csermajor (Győr-Sopron m.) (XXIX). A kapuvári múze53