Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1986. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/40. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)

Római kor

futó fal előtt, ugyancsak párhuzamosan, égetett paticsos, téglatöredékes betöltésű két cölöplyukat tártunk fel. Az újabban keletkező cölöplyukak viszont az őskori rétegekhez ill. a késő bronzkori gödrökhöz tartoztak. A C szelvénysor szelvényei közül a 151/C és a 152/C-ben megtaláltuk a 3. körítőfal kavicsos, részben elbontott maradványát. Az omladékrétegek alatti leletanyag inkább III. századi. A két szelvény közötti tanúfal alatti gödör betöltéséből nagyon sok állatcsontot gyűjtöttünk. A gödör íves, hamus sávja kemencét sejtet. K. Palágyi Sylvia II. épület A II. számú épület 1986. évi ásatási programjának fő célkitűzése az épület építési periódusainak kutatása volt. Új szelvényeket csak a K-i oldalon nyitottunk, ahol megállapítást nyert, hogy a K-i zárófalon kívül a területet borító falfestményes-vakolattörmelékes-köves felület tovább folytatódik K-i irányban. A szelvények területén több gödröt, kemencét, tűzhelyeket és egy É-D-i irányú, 20 m hosszú árkot bontottunk ki. A római törmelékréteget átvágó gödrök és a kemence valószínűleg az Árpád-korból származik, míg az árok a korábbi ásatás egyik kutatóárkának bizonyult. A 22/A szelvény területén a törmelék alatt megtaláltuk az épületet Ny—K-i irányban átszelő, az I. számú főépület É-i kerítésfalát képező kőfal folytatását K felé. Az eddigi kutatás alapján bizonyosnak látszik, hogy az épület magját a 8. helyiség képezte, ehhez épültek hozzá először a 6. és 11. helyiségek. Ennek a kis épületnek a bejárata a 6. helyiség D-i oldalán volt az ott talált tégla pillérsor és az épület megnagyobbításakor elfalazott küszöbkő szerint. A következő építkezés során készült a 2—3—4—5. helyiség ill. az 1. helyiség területén talált kis apszis és a praefurnium. Valószínűleg ekkor határolta az épületet Ny felől az a nagy udvar, amelynek a falait később elbontották. H. Kelemen Márta X. épület 1986-ban az épület É-i és Ny-i falán kívül dolgoztunk. Az itt előkerült leletanyag némileg módosítja az épület építését illetően korábbi véleményünket, valószínűleg korábbra keltezhető. Az ÉK-i sarkon kívül, a 2. helyiség 45