Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1986. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/40. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)

TARTALOMJEGYZÉK - Őskor

további 60 m

J feltárásával, újabb sírok feltárásának reményében. Csak elenyésző mennyiségű és már korábban bolygatott HC

2— D, korú leletanyagot találtunk. Ugyanezen a területen tuskóirtásos fakitermelés során római sírokat bolygattak meg. A nagymértékben bolygatott szórványértékű anyagon kívül két római sírt mentettünk meg. Jungbert Béla 46. Peröcsény-Jancsihegy (Pest m.) (XLVI). A falutól DK-re kb 3 kmre, a Fekete-völgy felett emelkedő, mintegy 250 m relatív magasságú Jancsihegy gerincének egy részét erődítéssel védték a hegytető folytatása felől. A keskeny gerincet É felől két, sziklába vágott árok, K és Ny felől alacsony kősánc védi, ezen kívül K, Ny és D felől meredek kőtenger határolja a kb 50x100 m kiterjedésű lelőhelyet. A topográfiai szondázó ásatás során kutatóárkokkal vizsgáltuk meg a lakóterület egyes részeit, és átvágtuk a külső sáncárkot és sáncot. A sáncárkot sziklába vájták, a belső oldalán az árokból kikerülő sziklatörmelékből készült a sánc. A sánc szerkezet nélküli. A lakóterületen nagy mennyiségű cserép és több kőeszköz került felszínre — objektum nélkül. A cserepek zöme a rézkorból (ludanice csoport), kora bronzkorból (makói csoport) és a késő bronzkorból származik, ezenkívül kevés XIII. századi edénytöredék is előkerült. A telepet a rézkortól lakták, az erődítést valószínűleg a késő bronzkorban készítették. Miklós Zsuzsa Petőháza—Lésalja (Győr-Sopron m.) Lásd 81. sz. 47. Pécs-Űszögpuszta (Baranya m.) (XXIV). Az állami gazdaság központjától D-re épülő új összekötő út földmunkái során hulladékgödrök kerültek elő. A leletmentő ásatás a bronzkori halomsíros kultúra és az újkőkori Starcevo kultúra leleteit eredményezte. Ecsedy István Rácalmás—Göböljárás (Fejér m.) Lásd 132. sz. 24