Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1986. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/40. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)

TARTALOMJEGYZÉK - Őskor

29. Kölese—Bónis tag (Szabolcs-Szatmár m.) (XXI). A kölesei Kossu tsz gyümölcsösétől és a Túr-belvíz főcsatornától É-ra egy hosszú dombhó Ny-i szélén kora-újkori telepre(?) utaló kerámia- és paticstöredékeket gyűjtöttünk. A lelőhelyet rövid szondázó ásatással fogjuk hitelesíteni. Istvánovits Eszter— Kurucz Katalin Kölked—Hajlokpart (Baranya m.) Lásd 77. sz. i 30. Kunbábony-Tehénjárás, Szujkó dűlő (Bács-Kiskun m.) ( XV). A homokbánya ellenőrzésekor ÉNy-i szélén bronzkori gödörre bukkantunk, melyből tüzikutya, tölcséres nyakú fülesbögre, széles szájú csupor, aljáról pedig kisebb vatyai urna töredékei kerültek elő. A teljes edények mellett az alján szélesedő, méhkas-szerű gödör kitöltésében hulladékok is voltak (házikerámia töredékek, vastag falú hombár darabja, állatcsontok, pörkölt csontszilánkok, kagylóhéj), így teljes bizonyossággal sem áldozati gödörnek, sem jelképes temetkezésnek nem tekinthető. Horváth Attila 31. Kunpeszér—Téglaházi dűlő (Bács-Kiskun m.) (XV). A kavicsbánya és az Erzsébet major között fekvő, a talajművelés által rendszeresen bolygatott lelőhely hitelesítésekor feltárt méhkas alakú gödörben átégett agyagtömbök közé ágyazott szarvasmarha csontvázat tártunk fel. E mellett a gödör kitöltésében juh és ló csontokon kívül vastag falú hombár peremtöredéket, állati csövescsontból készült vésők és a péceli kultúra füles merítő edényeinek részleteit találtuk. A felszíni leletek (kovavakaró, őrlőkövek töredékei, gyér kerámia anyag) alapján a kultúra időszakos szálláshelyére következtethetünk. Feltártuk továbbá szélesebb, keskenyebb árkok részleteit, melyből szarmata kori cseréptöredék és orsógomb került elő. Horváth Atti/a-H. Tóth Elvira 32. Lenti-Alsórét (Zala m.) (XL). A Lenti és Máhomfa közötti műúttól K-re eső Alsórét határrészén a helyi tsz meliorációs munkákat tervez. Az álta" jiTww. » •• . . M.N. M. 1

7 Régészeti Könyvtár