Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1986. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/40. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)

Közép- és újabb kor

204/5. Székesfehérvár-Sziget, Johannita kolostor (Fejér m.) (XLI). A 69. szelvényt bontottuk ki az év folyamán. A szelvény ÉK-i sarkában fehér, öntött, habarcsos járószintet találtunk, melyrek két periódusa volt. A szelvény DNy-i részén széles árok részlete került elő, mely az érintetlen altalajig hatolt. Leletanyag nem volt. A szelvényben előkerült ÉD-i és KNy-i falcsonkok szerves részei a környező szelvényekben feltárt falrendszernek. A járószintek közül XIV—XV. századi leletanyag került elő, míg a felső szint fölött már újkori töltést találtunk. Siklósi Gyula 205. Szentendre—Városháza (Pest m.) (XXXIII). A városháza statikai, alaperősítési munkálatai közben a K-i épületszárny folyosóján egy nagyjából É—D-i irányú, szabálytalan görgeteg kövekből rakott fal részletét figyelhettük meg. Minden valószínűség szerint összefügg a Sashegyi Sándor által 1943-ban megfigyelt falrészlettel az épület K-i külső fala alatt. Középkori kőépület/ek álltak itt, amelyeket a városháza e legrégebben (XVIII. század elején) épült szárnyának alapozásakor bonthattak el végleg. A cserépanyag tanúsága szerint jelentős középkori rétegbe (XIV-XVI. század) építették bele a XVIII. századi épületet. Tettamanti Sarolta Szolnok—Zagyvapart (Szolnok m.) Lásd 59. sz. 206. Szombathely—Hollán Ernő u. 4-6. (Vas m.) (XXXV). Barokk épületek felújítását megelőző kutatást végeztünk. Az udvarokban húzott E — D-i kutatóárkokkal metszettük a középkori külső vár D-i falát. A várfal 1,70 m széles kő-tégla fal gyenge habarccsal. Alapozási mélysége változó, a középkori szintig visszabontott, késő római épületek fölött húzódik, felhasználva a római kori falakat. Munkatárs: Derdák Ferenc, Kiss E. Csaba. Medgyes Magdolna-P. Hajmási Erika 120