Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1986. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/40. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)

Közép- és újabb kor

zadban használt nagyméretű gabonatároló verem és ugyanebből a korból származó ház nyomai kerültek elő. Rosner Gyula 203/2. Szekszárd-Megyeháza (Tolna m.) (XXXI). A XIX. században épített műemléki épület Ny-i szárnyának pincéjét tatarozták. A padozatot lebetonozták, a falakat megerősítették. Az építkezést nem jelezték előre, így csupán a munkások bemondása után gyaníthatjuk, hogy a középkori erődítményrendszer faépítményeinek cölöpsorát is megtalálták. A pince K-i falában egy erősen romos, többször megerősített Árpád-kori falcsonk is előkerült, melyet a kora középkori kerítőfal tartozékának tekinthetünk. Rosner Gyula 203/3. Szekszárd-Palánk (Tolna m.) (XXXI). A XVI. század végén épített török palánkvár DK-i bástyájának és az ahhoz csatlakozó házmaradványok és vermek feltárásával befejeződtek a tizenegyedik éve folyó munkálatok. A közvetlenül a vár mellett húzódó mocsár partján épült DK-i bástya a másik háromnál sokkal lepusztultabb állapotban volt, alapozása is csak szakaszokban került elő. Feltehetően a természetes védelemnek tulajdonítható, hogy fala — a korábbiakban tapasztalttól eltérően — nem kétsoros cölöpfal, hanem csak egysoros, latorkerítés jellegű. Maga a bástya is jóval kisebb alapterületű a másik háromnál. Gaál Attila 204/1. Székesfehérvár-Arany János u. 3. (Fejér m.) (XLI). Az Arany J. u. 3. sz. házban egy árkot húztunk az utcára néző szárny D-i szobájában. Az árok tanúsága szerint az 1820 körül épült ház alapozása nem mutat korábbi periódust. Közvetlenül a mai padló alatt bukkantunk a XIX. század elején készült járószintre, illetve az említett korszakban használt kemence (kandalló) alapozására. A ház D-i falának alapozása alatt egy feltehetőleg középkori falcsonkot találtunk. Mellette É felé egy XIV—XV. századi verem került elő. Siklósi Gyula 118