Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1986. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/40. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)

Közép- és újabb kor

Kibontottuk a szentély középkori téglapdlóját. A kápolna terrazzo padlója az idők folyamán elpusztult. A kápolnában a középkori járószint fölött sok freskótöredék (többszínűek is), a szentély téglapadlójának habarcsos alapozása fölött II. Lajos (1516-1526) 1523-ban vert pénze került elő (CNH II. 308A). A kápolna padlószintje alól egy középkori bronz pecsételőt ástunk ki. A kápolnában körtetagos, a szentélyben ékbordatöredékeket találtunk. A szentély DNy-i sarka mellett bolygatott, melléklet nélküli temetkezéseket tártunk fel. Az állagmegóvás során minősítettük a lepusztult falkoronákat, visszafalaztuk a kipusztulásokat. Kozák Károly—Lázár Sarolta 196/1. Sárospatak, Belső várudvar (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) (XXVI). Az udvar burkolása előtt a szintviszonyok vizsgálata és az esetleges épületmaradványok felszínre hozása miatt vált szükségessé a feltárás. Az udvar teljes, régészeti módszerrel történő kutatására, mely az alábbi eredményeket hozta: — az évszázadok folyamán az udvar jelentősen feltöltődött, a reneszánsz szint — 120 cm-rel mélyebben figyelhető meg, egységes kőburkolat formájában jelentkezett a II. kutatóárokban. — kibontásra került a kútház alapozása és felmenő kváderköves falazatának maradványa. — feltártuk a XVII. századi kő és tégla építésű csatorna maradványait. — kibontottuk és felmértük az I. kutatóárokban jelentkezett cölöplyukakat, feltehető, hogy a Vörös-torony első védelmi rendszeréhez tartozhattak. — megfigyeltük és felmértük a XVI., XVII. és XIX. századi épületek alapozási eltéréseit. A feltöltés igen változatos leletanyagot tartalmazott az őskortól a XVIII. századig, főként kerámiatöredékeket, állatcsontokat. Tervező: M. Anda Judit. J. Dankó Katalin 196/2. Sárospatak, Ny-i városfal (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) (XXVI). A múzeum parkjában folytatódott a városfal kutatása. Befejeztük a fallal egy113