Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1986. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/40. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)

Közép- és újabb kor

175. Jánosháza, Erdődy-Choron kastély (Vas m.) (XXXV). A kastély 1979-ben kezdett kutatási munkálatait tovább folytattuk. Befejező ütemként az épület legrégebbi magját képező udvarházában végeztünk szint- és falkutatást. A kő udvarház téglalap alaprajzú háromszintes épület volt. Alul a pincét képezték ki, felette a földszinti részen egy központi folyosóról nyíltak a helyiségek, a K-i oldalon egy, a Ny-i részen két szoba helyezkedett el. Az első emelet a földszintivel majdnem azonos alaprajzi elrendezést mutatott, csak a folyosótól balra egy szobát alakítottak ki. Az épület tengelyében álló előcsarnok Ny-i bejáratán át lehetett az épületbe bejutni. M. Kozák Éva Kajárpéc—Pokolfadomb (Győr-Sopron m.) Lásd 25. sz. 176. Kájárpéc—Urgedombok, Pörösgyöpi út (Győr-Sopron m.) (XI). 70 cm mélységű talajlazítás után a felszínen egy középkori falu maradványait figyeltük meg (kiszántott házak és tűzhelyek). A bejárás során rábukkantunk egy bolygatott kora vaskori sírra, melyet feltártunk. A sírt szántás közben teljesen szétrombolták, s így csak a fellazított földben található kerámiatöredékeket tudtuk begyűjteni. A hamvasztásos temetkezés feltehetően egy köznépi temetőhöz tartozik. Figler András 177. Keszeg-Kőbánya (Nógrád m.) (XXVIII). Keszegen a kőbánya területén felszíni művelés során mészégető kemencék kerültek napvilágra. Két kisebb objektumot elhordták a munkagépek, egy nagyobb méretű mészégető kemencét részlegesen feltártunk. A három osztatú kemencét a hegyoldalba, az agyagba vájva építették. Az égetőterek szélei ki nem égő mészkődarabokkal voltak kirakva. Ez a fal fogta közre a hamus, faszenes tűzteret. A tüzelőtér mindkét oldalán a vastagon vörösre átégett alj fölött két nagyméretű elszenesedett gerenda nyomait figyeltük meg. Az égetőtérhez sekélyebb kürtők csatlakoztak, melyek egy hamus betöltésű munkagödörbe vezettek. Az alapozás 101