Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1986. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/40. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)

Közép- és újabb kor

falu templomának helyével, ahol 1936-ban Implom József ásatást végzett. A leletmentés során kutatóárkokat csak a tanya kerítésén kívül áshattunk, amelyekben a templom körüli temető 16 sírját és két gödör részletét tártuk fel. Leletanyag: párták, veretes öv, I. Mátyás ezüst obulusa. A templom egészében a tanya kerítésén belül helyezkedik el, így hitelesítést nem lehetett végezni. Munkatárs: Gábor Gabriella restaurátor. Szatmári Imre 173/2. Gyula-Kastélykert (Békés m.) (V). 1986-ban folytattuk a Szulejmán szultán dzsámi feltárását. Ebben az évben a dzsámi É-i oldalának részletét tártuk fel. Ezzel az épület három oldala vált ismertté, így a négyzet alaprajzú dzsámi negyedik oldala is meghatározhatóvá vált. A dzsámi mellett, attól Nyra kisebb kutatást folytattunk, melynek során feltártuk a külső várat övező kilenc méter széles, több soros, tötbszörösen megújított XVI. századi palánk részletét. Gerelyes Ibolya 173/3. Gyula-Szabadka (Békés m.) (II). Az 1985-ben terepbejárással azonosított középkori Boldogasszonyfa területén rövid szondázó ásatást végeztünk a falu templomhelyének felkutatására, árkainkban azonban semmilyen régészeti jelenséget nem találtunk. Részt vett: Bodnár Katalin régész és Gábor Gabriella restaurátor. Szatmári Imre 173/4. Gyula-Szentbenedek (Békés m.) (II). Az 1985-ben végzett hitelesítő ásatás folytatásaképpen 1986-ban öt kicsiny szelvénnyel feltártuk a templom bővítményének három támpillérét és a szentély D-i felét. A két saroktámpillérrel megtaláltuk a templom ÉNy-i és DNy-i sarkát, az É-i oldaltámpillér helyének kibontásával pedig választ kaptunk a korai és későbbi periódus csatlakozásának építészeti megoldására. A korábbi periódus alapozásában döngölt földrétegek és téglasorok váltogatják egymást. A templom mérete eredetileg: 10,25x6 m volt, majd bővítés után: 16x6,1 m. Az 1985-ben feltárt 99