Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1985. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/39. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1986)

Közép- és újabb kor

fa építményhez tartoztak, esetlegesen a dzsámi belsejében a nők számára elkerített fa padozat részét (alapozását) képezték. 1985-ben kutatóárokkal átvágtuk a dzsámit és egyben a külső várat Ny-ról övező palánkot. Mintegy 8 m széles, 3 párhuzamosan sorban futó, többszörösen megújított cölöplyukrendszert bontottunk ki. Külső oldalán vörösre égett, kidőlt paticsfal részletét tártuk fel. Gerelyes Ibolya 162/3. Gyula-Szentbenedek (Békés m.) 1963-ban Implom József tárta fel a középkori Szentbenedek falu templomát. A helyet 1985-ben sikerült azonosítani és ásatással hitelesítenünk. Részben újra feltártuk a templom alapjait, temetőjéből pedig 22 sírt. Az eddig ismert és több helyen idézett alaprajzon pontatlan a szentélyzáródás alakja. Ez ugyanis egyértelműen patkóíves volt. Az első, döngölt agyag alapozású, egyhajós, kis méretű templomot később nyugat felé kibővítették. A bővítmény alapjában habarcsba rakott téglatörmelék és döngölt vékony földrétegek váltogatták egymást. Implom az építkezések idejét a XIII. sz-ra helyezte. A sírok mellékletei szegényesek, szokványosak. A 20. sírban Zsigmond érme került elő. Munkatárs: Gábor Gabriella restaurátor. Szatmári Imre * 164. Hédervár—kastély (Győr-Sopron m.) (XI). A harmadik esztendeje folyó kutatások befejeztével a következőkben felvázoljuk a kastély építéstörténetét. Héderváry István a XVI. sz. elején, az Árpád-kori vártól DNy-ra felépítteti többszintes reneszánsz kastélyát. A közel négyzet alakú, fallal kerített udvar É-i és D-i oldalán álltak a palotaszárnyak. Emeletre vezető külső lépcső a D-i palota előtt helyezkedett el. Kőkeretes ajtók, ablakok nyíltak: a termeket vegyesmázas alakos kályhacsempékből rakott kályhák díszítették. 1543-ban Bakics Pál lerombolja az Árpád-kori várat és a reneszánsz kastélyt. A század negyvenes éveiben már csak az utóbbit építik újjá. Megtartva a közel négyzet alakú alaprajzi formát, háromszintes fallal kerített palotát emelnek az É-i és kevéssel később a K-i oldalra. A palotaszárnyak előtt nyitott íves folyosó húzódik. A DK-i sarokra a falakkal egyező magasságú sokszögű torony kerül. Az udvar palotaszárnyakkal ellentétes oldalain a téglafal belső oldalára kőkonzolos fafolyosókat építenek, a lőréseket megközelítendő. A kastély külső határoló falait pártázatos attika koronázza. A teljes felületet * A 163. szám a szerkesztésnél kimaradt. 91