Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1985. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/39. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1986)

Közép- és újabb kor

alja több mint egy méterrel mélyebben volt, mint a templom zárófaláé, talán egy torony állhatott itt, A főhajó korai szentélyének belső, D-i oldalán is kutatásokat végeztünk. Megfigyelhető volt itt, hogy a szentélyfal belső oldala egy darabig vakolt és félköríves záródású, a vakolt rész alatt viszont már szögletes formájú. A főhajó korai szentélyének külső oldalán előkerült a szentély külső, D-i támpillére. Ezen a részen építési szinteket is találtunk. Előkerült még egy járószint, mely alatt közvetlenül Zsigmond király ezüstjére bukkantunk. A főhajó korai szentélyének D-i külső támpillérétől K-re megtaláltuk a korai kerítésfal egy hosszabb szakaszát. Ahol a korai kerítésfal befut a főhajó késői szentélye D-i falának belső oldalába, ott a fal jó részét elbontották egy gödör beásásával. Ez a gödör tele volt faragott kövekkel. A korai kerítésfal külső oldalán, a falkorona alatt 0,96 méterrel Károly Róbert ezüstje került elő. A régészeti feltárással párhuzamosan folytatódott a korábbi években megkezdett helyreállítási munka is, melyet az OMF irányít. Bencze Zoltán 154/5. Budapest II./a Pesthidegkút—Gerecse-puszta (III). Teljes egészében feltártuk a középkori templom köré épített kerítőfalat. Szabálytalan sokszög alaprajzú terület ÉK-i felében helyezkedik el a templom, körülötte késő középkori temetővel. A kerítőfal is késő középkori, és a XVI. sz. elején pusztult el. /. Metis Katalin 154/6. Budapest, III. Fő tér 1. Zichy kastély (III). A Duna-parti épületszárnyban — a leendő Vasarely Múzeum építkezése során — két megerősítésre szoruló pillér mellett meghatározhatatlan korú falak kerültek elő. A Itmann Júlia 154/7. Budapest, III. Magyar Lajos u. 3. (Fényes A. u. 43.) (III). A XVIII—XIX sz-i épület felújítása során, a bontási munkákkal egy időben lehetőségünk volt a Ny-i szárny területén három kutatóárok húzására, ill. megfigyelhettük a D-i szárny bontását. A leletmentés célja az volt, hogy a XIII—XIV. sz. Kovács utca (a mai utca nyomvonalában) K-i oldalán egy újabb szakaszon meghatározhassuk a középkori beépítést. A kutatás során 82