Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1985. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/39. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1986)

Árpád-kor

132. Kópháza (Győr—Sopron m.) (XXIX). A múlt évben a határsávba eső, erdőben felfedezett bányagödrök közül az 1. számút (250 közül az egyik szélsőt és így a legkésőbbi periódusból valót) 1985-ben feltártuk. Az egyenesen lemélyülő akna 650 cm mély. A felsőbb rétegekben pannon limonitkronkréciót bányásztak, a bánya alsó része csak negatív eredményű korabeli kutatóvágat. Ezzel megtaláltuk a legrégibb ismert hazai vasbányát, amely a burgerlandi Felsőpulya (Oberpullendorf) és Keresztúr (Deutschkreutz) közti felszíni fejtések ÉK-i határterülete. A bányában dúcolás nyoma nem figyelhető meg. A bányamezőtől 150 méternyire szórványos vassalakok alapján felkutattuk a vaskohókat. Ezek teljesen szétrombolt állapotban kerültek elő. Az erős fujtatásra, és így inkább az ún. nemeskéri típusra enged következtetni a folyósalakok túlsúlya, valamint az agyag-palástdarabok a kemence felmenő részéből. A fúvótöredékek is korai középkorra, Árpád-korra utalnak. Sem a bányában, sem a kohónál nem találtunk datáló értékű kerámiát. Kor pontosítása C

1

4 segítségével: Dr Csongor Éva ATOMKI (Debrecen), előzetes még pontosító mérés szerint: bánya 1150 ± 180, kohó 990 ± 170. A bányamező geodéziai felmérését Sándorfi György végezte. Geofizikai leletkutatást kohóknál (mágneses) Dr Verő J. MTA Geodéziai Kutatóintézet Sopron, a bányamező földtani vizsgálatát Ivancsics Jenő, az ércek és salakok ásványkőzettani kiértékelését Dr Kisházi Péter végezte el (KBFI Petrográfia, Sopron). Résztvett az ásatáson: Szemán Attila régész (Sopron). Gömöri János Lászlófalva—Templom dűlő (Bács-Kiskun) Lásd 174.sz. 133. Magyarhomorog— Kónyadomb (Hajdú-Bihar m.) (XLII). Az újra kezdett ásatás (előzmény Dienes I. 1961—71 közötti feltárása volt) megvalósított célja a megásott terület belsejébe nyúló szelvények feltárása volt, majd hozzákezdtünk az ÉK-i temetőszél meghatározásához. Mintegy 660 m

2 átkutatásával ezt el is értük, s így a temető határai a Ny, ÉNy, ÉK és DK-i irányban már ismertnek tekinthetők. Feltártuk a 402—440. sírokat, s e 39 temetkezés közül csak 15 volt melléklet nélküli. A sírokban sima és S végű bronz- és ezüstkarikákat, gyöngyöket, több gyűrűtípust (csavart, dudoros, egymásra hajló végű, fejes, fonott karika) négyszögletes metszetű huzalkarpereceket, továbbá 14 csontváz mellett 20 érmét találtunk. A pénzek sorozata Péter és I. László uralkodása közötti időből való. A bolygatatlan és tel70