Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1985. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/39. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1986)

Római kori barbár

alappal (III. sz.). A III. sz. legészakibb területen kijelölt szelvényünkkel csatlakoztunk Kőszegi F. 1969-ben végzett próbaásatásának egyik kutatóárkához. A szarmata telepnyomok mellett mindhárom területről szórványos őskori (UK) cserepeket, kőpengéket gyűjtöttünk be. Munkatárs: Endrődi Anna. Az ásatáson Debitzky Katalin vett részt. Nagy Margit 85. Gyomaendröd 60. (Békés m.) (II). A MTA Rl településtörténeti kutatásai („Mikrorégió") keretében kéthetes feltárást végeztünk Bula Vince, Varjú Bálintné és Bacsa László földjén. Előkerült egy, valószínűleg szarmata sír keskeny, körben haladó árkának részlete, közelében szarmata település több gödre és egy avar kori (IX. sz. ?) gödör. A késő avar kori réteg járószintje 35—40 cm mélyen van, a szarmata korié kb kétszer ekkora mélységben. Közreműködött Szentpéteri József ösztöndíjas. A vizsgálati feltárást Vaday Andrea folytatta. Erdélyi István Gyomaendröd 133. lelőhely (Békés m.) Lásd 15/5. sz. Hévízgyörk, rk. templom (Pest m.) Lásd 165. sz. Jobbágyi- Géptelep (Nógrád m.) Lásd 21. sz. 86. Kálmánháza (Szabolcs-Szatmár m.) (XXI)- Kiss János gépész, kálmánházai lakos, a község határából négy különböző leiéhelyről szórvány szarmata cserepeket adott a múzeumba. Egy helyen — a Varga tanyánál — egy nagyobb gödröt sikerült megfigyelnie. A helyszíni szemle alkalmával ezt a gödröt sikerült megfigyelnie. A helyszíni szemle alkalmával ezt a gödröt kibontottuk. Belőle nagy mennyiségű szarmata cserép, valamint egy westendorfi sigillata töredéke került elő. Megállapítható, hogy az ún. Pongós ér partján láncszerűen helyezkednek el a szarmata telepnyomok. Istvánovits Eszter 52