Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1985. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/39. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1986)

Római kor

75. Petőháza- Lésalja dűlő (Győr-Sopron m.) (XXIX). A korábban már római villa-helyen bejelentés nélkül kezdett vízülepítő medence építéséhez a Petőházi Cukorgyár. Mintegy 350 x 350 méteres területet vizsgáltunk át előzetesen, a felső humuszréteget leszedetve, az 1986 évi nagyobb leletmentő ásatást előkészítve. A római kóépületek szinte kivétel nélkül csak alapozási árkukkal jelentkeznek, jó állapotban megmaradtak viszont a villagazdaság közepén talált (fürdő?) épület fűtőcsatornái a téglapillérekkel, hét nagyobb kőépület, három római kori földbemélyített faház, egy római felszíni faház, kilenc római kori gödör, több kemence, két szögletes La Tene C—D korú földbemélyített ház és négy vassalakos terület került feltárásra. A kovácsműhelyekből származó salakok a IV. századi periódushoz tartoznak, bár a villa már az I—II. századtól (folyamatosan?) lakott volt, és több átalakítással bővítették. A feltárt kovácsműhely a villa-gazdaság D-i szélén található. Felszíni cölöpös építmény. Tűzhelye kb. 50 cm átmérőjű hamus — faszenes gödör, szélén tűzfogó kővel a fujtatóberendezéshez. Kalapács, fogó, fúró, balta, vaszabla stb. nem a műhelyben, hanem főleg az 1. terazzós épületben került elő. Az 1. épület 9x5 m-es terazzóján szögletes oszlopalapozások is megfigyelhetők. A kovácsműhelyben IV. sz-i bronz pénz. A kelta házakban bőséges kerámiaanyag és egy vas köpüs szalu, az 1. épületben maszkos tetőoromdísz stb. kerültek elő. Két római téglasírt is feltártunk. Szórványként még vasszerszámok, szögek, őrlőkő stb. is napvilágot láttak. A villagazda ság alaprajzát rögzítettük. A villa és az Ikva között gyepvasérctelep található. Olvasztásra utaló nyomokat eddig mégsem találtunk, csak kovácssalakot. Geofizikai mérés (mágneses): Verő József, Archeomágneses kormeghatározáshoz mintavétel: Márton Péter Munkatársak: Gabrieli Gabriella és T. Szőnyi Eszter régészek. Gömöri János 76. Sárvár Vég malom (VAs m.) (XXXV). A Savaria - Arrabona közti római út rábai átkelőhelyénél, a Gyöngyös torkolatánál folytattuk az 1983— 11984-ben elkezdett feltárássorozatot, amelynek célja az út átvágása és a mellette lévő épületek kutatása volt. Munkánk során 120 m

2 felületet kutattunk, így pontosan meghatározhattuk a római út alatt lévő faépítmény (mansio vagy mutátio) kiterjedését (a szabályos téglalap alakú épület 30 x 17 m méretű) és belső beosztására 46