Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1985. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/39. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1986)

Őskor

Rácalmás—Göböljárás (Fejér m.) Lásd 122. sz. 44/1. Ravazd—Ország u.5. (Győr-Sopron m.) (XI). Ravazd — Országú. 5. sz. ház kertjében szőlőművelés közben grafitos kerámiatöredékeket és termésköveket találtak. (A telek az ismert ravazdi kora vaskori kincs feltételzett előkerülési helyének közelében fekszik.) A szőlősorokban húzott keskeny kutatóárkokkal megkíséreltem megállapítani a lelőhely jellegét, és egy kora vaskori sír szétrombolt maradványaira bukkantam. Az 5 cm vastag bolygatatlan rétegből két nagyméretű, grafitos, kettőskúpos edény került elő, szétnyomott töredékes állapotban in situ helyzetben. Az átvizsgált területen vékonyfalú behúzott peremű tálak töredékeit, egy vastagabb falú tál töredékeit, apró bronzkarikákat és egy vas zablapálca töredékét találtam, kisebb-nagyobb rendszertelenül elhelyezkedő terméskődarabok között. A kutatást megnehezítette, hogy a sír közepén egy barackfa áll, és az egész terület szőlővel beültetett. Egyértelműen nem lehet megállapítani, hogy kőkamrás vagy kőpakolásos sír volt-e. F igt er András 44/2. Ravazd—Villibald domb (Győr-Sopron m.) (XI). A dombtető DNy-i peremén 1984-ben egy kora bronzkori kincsleletet találtak, a felszínen sok bronzkori kerámiatöredéket. Egy kisebb szondázó ásatás során megkíséreltük meghatározni a település korát. A kutatóárkokkal végzett feltárás közben a domb DNy-i oldalán, ill. tetején 12 bronzkori objektumot (kisebb-nagyobb gödröt) és egy sírt tártunk fel. A 11 gödörből előkerült leletanyag a kisapostagi kultúra második fázisát reprezentálja. Egy méhkas alakú gödörben a kisapostagi kultúra késői, mészbetétesbe átfejlődő anyagát találtuk. A domb oldalában egy erózió által bolygatott hamvasztásos sír maradványait tártuk fel. Figler András 45. Sármellék-Égenföld (Zala m.) (XVI). A Kis-Balaton rekonstrukciójának II. ütemében 1985-ben már művelés alá vont anyagnyerő helyen ezévben is nagy erővel folytatták a gépi földmunkát. A föld kitermelése során az első régészeti jelenségeket a szovjet laktanya szennyvízcsatornájától mintegy 300 m-re É-ra észleltük, ahol a dombvonulat lankás K-i lejtőjén a badeni kultúra klasszikus időszakának 13 objektumát bolygatták meg. A település 25