Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1985. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/39. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1986)

Őskor

talált házak további kiterjedését és néhány újabb ház padlószintjét ill. konstrukciós árkait és gödreit bontottuk ki, valamint egy (funkcionálisan ismeretlen rendeltetésű) félköríves árok folytatását. A település legalsó szintjében a fiatalabb szakáiháti időszak és a kialakuló tiszai kultúra formái, motívumai és díszítéstechnikai sajátosságai együttesen, egymással keveredve kerültek elő. A leletanyagból ívelt spirálisokkal, bitumennel bevont és szerves anyag rátéttel kialakított motívumokat, geometrikus bekarcolásokat, mezőkre osztott edényfelületeket, vörös-sárga-fekete pasztózus festésű edényeket stb, továbbá változatos formájú és díszítésű fedőket, oltár és idoltöredékeket ismerhettünk meg. Az előzetes talajszondázó kutatások eredményei alapján a kováshalmi lelőhelykörzet területén több települési centrumot lehet feltételezni. Ezek megismerését, kulturális és időrendi meghatározásukat célozzák a további szondázó jellegű ásatások, melyek során a V-mező III. felületén a korai neolitikus Körös kultúra hulladékgödreit tártuk fel, továbbá az ,,0" mezőben nyitott IV. felületen a tiszai kultúra szeméttároló gödreit. Ezek egyike egy késő neolitikus, zsugorított rítusú, melléklet nélküli csontvázat is tartalmazott. A lelőhely kutatásával párhuzamosan folyt a település hulladékgödreinek flotációs vizsgálata, a leletanyag mosása és restaurálása is. Közreműködő kutatók: Kalla Gábor, Oravecz Hargita, Judith Rasson, Seleanu Magdalena, Siklódi Csilla, Vicze Magdolna. Restaurátorok: Pintér Erzsébet és Zamadits Ágnes. Raczky Pál 40/1. Pécs-Jakabhegy (Baranya m.) (XXIV). Az 1976 óta kisebb megszakításokkal végzett feltárások sorában az 1985. évi ásatási idényben a vaskori földvár területén került sor településtörténeti kutatásokra. A földvár középső részén, a pálos kolostor tisztása felett nyitott szelvényekben a késő bronzkori urnamezős kultúra települési rétegét, e fölött pedig a korai Hallstatt-kori földvár települési objektumait találtuk. Ezt a réteget helyenként megbolygatták a minden valószínűség szerint késő Hallstatt-kori hamvasztásos temetkezések, amelyeket az erózió erősen tönkretett. A pálos kolostor tisztásától K-re, a nagyobbik földvárat az ún. fellegvártól elválasztó belső sánc közelében feltárt terasz-sazkon a korai Hallstatt-kori települési réteg és objektumok (házalap részlete, hulladékkal kitöltött gödrök) felett a késő La Tenekori oppidum erózió által tönkretett leletanyagát találtuk. Maráz Borbála 23