Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1985. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/39. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1986)
Őskor
gödör eredeti mérete megállapítható volt (3x3,5 m), feltöltéséből kőbaltatöredék, kőpengék és további korai rézkori kerámiatöredékek kerültek elő. Károlyi Mária 27. Kőrösszegapáti—Pál lapály (Hajdú-Bihar m.) (VIII). A Páliapályon fekvő homokbányában, ahol korábban honfoglaláskori temető, újkőkori (esztári csoport) és késő bronzkori (halomsírok és gávai kultúra) telephez tartozó gödrök kerültek elő, hitelesítő célzatú árkokat húzunk. Az igen erősen lepusztult leiéhelyen szórványos tiszapolgári és jellegtelen neolit cserepek kerültek elő, valamint egy gávai kultúrához tartozó tűzhely. Sz. Máthé Márta 28. Kunadacs— Köztemető (Bács-Kiskun m.) (V). A korabronzkori objektum feltárásának befejezése során a 6x10 m-es lekerekített téglalap alakú, teknős aljú építményben tüzelési nyomokat nem találtunk. D-i szélén egy csomóban nagyobb mély tál díszített, összeillő darabjai; felületén szórványosan cserép és állatcsontok kerültek elő. A leletanyag zöme azonban az építmény É-i szélén utólag beásott gödörből származik. Bár cölöpnyomokat nem tudtunk megfigyelni, így tetőszerkezetére sem következtethetünk. Feltehetőleg közösségi célokra szolgált. A munkában részt vett a Műv. Min. ösztöndíjával az Aarhus egyetem három végzős hallgatója. Horváth Attila Mesteri, rk. templom (Vas m.) Lásd 177. sz. 29. Mezőberény, Laposi kertek alja II. (Békés m.) (II). Az 1984. évi V. szelvény közelében nyitottuk a XI—XVII. szelvényeket. Feltártuk az alföldi vonaldíszes kerámia számos kisebb gödrét, melyek gazdag kerámiaanyagot és állatcsontot tartalmaztak. Rábukkantunk egy szakáiháti, egy tiszapolgári gödörre és egy Árpád-kori gödörrendszerre. Az ásatáson részt vett Árkus Péter és Szénászky Júlia. Nikolin Edit 18