Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1985. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/39. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1986)

Közép- és újabb kor

Az OMF megbízásából végeztem az ásatást, amelynek során előkerült a kolostor negyedik kerengőjének alapozása, a múlt századi kerítésfal alapozása, a kolostor középkori kútja és az építési áldozat. A kerengőben és az udvaron a szerzetesek melléklet nélküli sírjait találtam. Konzulens: Valter Ilona. Munkatársak: Derdák Ferenc geodéta és Kiss E. Csaba restaurátor. Hajmási Erika 206/1. Veszprém, Szt. László kápolna (Veszprém m.) (XXXVIII). Útszélesítés során sírok kerültek elő. A mai kápolna helyén a középkorban a Szt. Margit egyház állott. A templom köré az 1780-as évekig temetkeztek. A temetőt, bár ekkor már nem használták, még az 1890-es évek térképei is feltüntetik. A sírok valószínűleg a XVIII. sz-ból valók. Rainer Pál 206/2. Veszprém, vár (Veszprém m.) (XXXVIII). Földmunkák során a Tolbuhin u. 10., 16., 20. sz. udvarokon az alábbiakat figyeltük meg: A mai várfalak lefelé lépcsőzetesen szélesednek. Járószint alatti részük elég jó állapotban van. A K felé lejtő sziklafelszínt mindenütt vastag újkori feltöltés borítja, sok építési törmelékkel. A püspöki palota (16. sz.) udvarán a mai (XVIII. sz-i) várfal közvetlenül egy 3,45 m széles, É-D-i irányú középkori várfal elé épült. Ennek teteje a mai udvarszinttől 0,50 m-re jelentkezik. A Tolbuhin u. 20. udvarán dongaboltozatos XVIII. sz-beli pince került elő. A közműalagút építése során az alábbiakat figyeltük meg: A székesegyház körüli középkori temető É-D-i irányban a székesegyház É-i tornyának É-i oldalától a ferences templom D-i sarkáig tart. Többszörös egymásra temetkezés. A sírok melléklet nélküliek, nagyobb részük már bolygatott. A ferences templom D-i sarka előtt egy almádi vöröskő lapokból összeállított, de már feldúlt, csontváz nélküli sír került elő. A Szt. Háromság szobor környékén XVII—XVIII. sz-i épületmaradvány. Valószínűleg a szobor felállításáig (1750— itt állott épületek alapja ez. A középkori püspöki palota É-D-i irányú Ny-i zárófala és az ettől K-re lévő belső osztófalak indítása is előkerült. A munkaárokba eső falrészek a dokumentálás után elbontásra kerültek. A régeződések arra utalnak, hogy a közép- és vagy török kor során a székesegyház környékén nagyobb szintsüllyesztést hajtottak végre. Rainer Pá! 117