Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1985. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/39. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1986)

Közép- és újabb kor

186/5. Pécs-Málom, Vigh József u. (Baranya m.) (XXIV). A templom dombon létesülő új település közműárkaiban és az úttest területén egy középkori falu sűrűn egymás mellé épített veremlakásait tártuk fel. A veremházak mellett könnyű cölöpszerkezetes építéményeket és kéreg alatti pincéket is feltártunk, valamint egy kutat, amit a XVI. sz. közepén szüntettek meg. Kárpáti Gábor 186/6. Pécs-Püspökvár (Baranya m.) (XXIV). Az 1985. évben folytattuk az ásatást a Püspökvár É-i kertjében, valamint a vár ÉNy-i sarkában állott Keresztelő Szt. János kápolna feltételezett helyén a volt udvarmesteri házban. Az É-i kertben 1985-ben a középkori egyetem épületének ÉNy-i végénél folytattuk, abból a célból, hogy tisztázzuk a korai várfal és az egyetem É-i homlokzatának a kapcsolatát. Ennek során kiderült, hogy az egyetem É-i fala tovább folytatódik Ny-i irányban, mint a korai középkori belső várfal. A volt udvarmesteri épület, — amely 1780-ban épült — helyén a Haüy-féle térkép alapján már a korábbi helytörténeti kutatás a középkori eredetű Keresztelő Szt. János társaskáptalan kápolnáját tételezte föl. Az említett térképen egy K-Ny-i tájolású, sokszögzáródású templom alaprajza figyelhető meg. Az épület csaknem teljes hosszban valóban a Keresztelő Szt. János kápolna visszabontott falaira épült rá. A kápolna két korai építési periódusát sikerült meghatároznunk a feltárt patkó valamint félköríves szentély alapfalai alapján. A kápolna legkorábbi okleveles említése 1217-ből származik. A Haüy, valamint Hermann 1754. évi helyszínrajzán jelzett sokszögzáródású szentély maradványai ezidáig nem kerülek elő. Az udvarmesteri épület falkutatása során nagyon sok másodlagosan beépített faragott gótikus töredéket találtunk, amelyek kétségkívül a kápolna gótikus korszakából származnak. Az udvarmesteri ház É-i homlokzatához egy K-Ny-i irányú hosszanti helyiség csatlakozik, amelynek sem a K-i, sem pedig a Ny-i lezárását nem ismerjük. Tisztázása a további ásatás feladata lesz. Sándor Mária—Gerő Győző 186/7. Pécs—Széchenyi tér. Szentháromság szobor (Baranya m.) (XXIV). A tér burkolatának újabb beszakadására helyezett aknában a Bányászati Aknamélyítő Vállalattal egyeztetve végzett leletmentés kapcsán a XVI. sz. végén leégett épület alapfala, egy szuterén részlete került elő. A 2 m x 2 m alapterületű akna D-i oldalában észlelt ásott kút tömedékében egy fegyverko104