Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1985. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/39. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1986)

Közép- és újabb kor

keztet. Belsejében a 10—15 cm vastag, poros, laza talaj alatt az egyenetlen szárkő mutatkozott. Az egykori padozatra néhány pqdlótégla utal. A „Templom" előtt — ahhoz csatlakozó- kőépület részleteit tártuk fel a bejárattal és annak közelében két — üres — sírt is találtunk. A terasz Ny-i végén két helyiség maradványait tártuk fel — részlegesen. Előbukkant a bejáratuk; a második, a sziklafal felőli helyiség belsejében megtaláltuk az egykori járószintet is. A támfal és a két helyiség egyidőben épült, a XIV—XV. sz-ban. Ekkor képezték ki a teraszt is. Korábban csak a sziklába vájt barlangokat használták, előttük a hely természetes eséssel lejtett a Duna felé. Az ásatással megállapíthattuk, hogy legkorábban a XI. sz-ban kezdték használni a barlangokat. A kőépítkezés későbbi, XIV—XV. sz-i. Római kori leleteket az ásatás során nem találtunk. Az előkerült téglák sem római hanem középkori készítmények. Miklós Zsuzsa Nemesvámos—Baláca (Veszprém m.) Lásd 73. sz. 181. Nógrádsipek-Sztrahora, vár (Nógrád m.) (XXV). A Hollókőről Nógrádsipekre vezető út mentén emelkedő ÉK—DNy irányú, 340 m magas dombtető ÉK-i végén terül el a vár. A szondázó jellegű kutatás során sikerült tisztázni alaprajzi elrendezését. A törtkőbűl épült, ovális alaprajzú vár DNy-i szakaszát egy négyzet alaprajzú torony zárja le. A torony kb 200 cm vastag falaihoz csatlakozó övezőfal szélessége csupán 100 cm. A vár ÉK-i végében az övezőfalhoz egy „L" alakú palota épült. A palotának és az övezőfalnak egymással kötésben álló falai egykorúságukat bizonyítja. A torony és a palota által közrefogott udvarban alakították ki a ciszternát. Megállapítottuk, hogy a falakat a sziklás altalajra építették rá, majd barnás, köves földdel egyenlítették ki az udvarban jelentkező szintkülönbséget. A keskeny nyúlványra épült várat ÉK és DNy felől — a várnál 20 méterrel alacsonyabban — egy-egy, a dombra merőleges irányú földsánccal erősítették. A feltárás során előkerült kerámia a XIII—XIV. sz. jellegzetes anyagát képviseli. A történeti adatok figyelembevétele, valamint az udvarban megfigyelt vékony feltöltés a vár rövid életét tanúsítja. A XIII. sz. közepén épült várat — a Kacsicsok birtokainak nagy részét egy kézben egyesítő — Szécsényi 100