Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1984. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/38. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1985)

Árpád-kor

ismert töredék — Szt. János evangelista alakjának részletével; több reneszánsz, vörösmárvány párkányzat-töredék, valószínűleg a Bakócz kápolna egykori külső homlokzatáról. Horváth István Esztergom — Vár I. (Komárom m.) Lásd 174/1. sz. Esztergom — Vár II. (Komárom m.) Lásd 174/2. sz. 146/3. Esztergom — Vasút utca (Komárom m.) (X). A Vasútállomás mellett húzódó vasúti töltés Ny-i lábánál, Esztergom-Kovácsi XI. sz-i templomában korábban Zolnay László, majd Szabó György által feltárt és visszatemetett színesfém-olvasztó kemencét ismételten feltártuk, kiemeltük és a múzeumba szállítottuk. A feltárásra egyrészt a bemutatás miatt, másrészt azért is került sor, mivel a korábbi dokumentációk megsemmisültek. A kemencébe alul négy nyílás torkollik: kétoldalt, szemben lévő „csatornákon" a faszenet adagolhatták a valószínűleg középre behelyezett, nagyméretű olvasztótégely alá, az ezek közt lévő nyílásba fújtatót működtethettek, s az utóbbi nyílással szemben lévő kürtő biztosította a forró levegő és gázok elvezetését. A kemence fölső részét XI. sz-i sírok beásásával megsemmisítették. — A kemencébe beépített két tégla (nem római!) arra enged következtetni, hogy az nemigen lehet Szt. Istvánnál korábbi. Horváth István Füzesabony — Pusztaszikszói gyümölcsös (Heves m.) Lásd 16. sz. 147. Gerendás - Egyházföld, Homokbánya (Békés m) (II). A lelőhelyen évek óta folyó homokkitermelés során számos sírt pusztítottak el. Az egykori vízfolyás partján lévő magaslat D-i részét már teljesen elhordták, s a temető nagyrészt elpusztult. Mindössze öt sírt sikerült megmenteni. Mind Ny—K tájolású. Ezek a temető szélső sírjai voltak. Mellékletük nem volt. Mivel a helybeliek lócsontokra is emlékeztek, valószínűleg egy X—XI. sz-i temető utolsó sírjait mentettük meg. Medgyesi Pál Gerla (Békés m.) Lásd 176. sz. Jászapáti - Nagyállás út (Szolnok m.) Lásd 115. sz. 80