Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1984. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/38. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1985)

Népvándorlás kora

tűzhelyes házakat és egy egyelőre pontosan meg nem határozható rendeltetésű, nagy kiterjedésű objektumot, amelyet Báthori István és III. Zsigmond lengyel királyok idejéből származó 34 darabos éremlelet, ill. Lipót veretei kelteznek a XVI-XVIII. sz-ra. Munkatársak: Honti Szilvia régész, Gelencsér Dániel rajzoló, Tálas János geodéta, Szabó Veronika és Varga Katalin restaurátor. Költő László — Szentpéteri József 135. Zamárdi, Réti-földek (Somogy m.) (XIV). Az 1984. jún. 25-től aug. 17-ig tartó ásatási időszak alatt folytattuk az avar temető feltárását. Ny-i irányban egy 5 m x 120 m-es szel vény szakasszal átvágtuk a temető Ny-i részét, mellyel elértük a temető Ny-i szélét. Igy a temető Ny—K-i átmérője 500 m-re becsülhető. A temető középső, már feltárt részéhez D-i irányban csatlakozóan egy 20 m x 5 m-es szelvényt nyitottunk. Összesen 900 m

2-t s 86 sírt tártunk fel. (448. sz. sírtól az 553. számúig.) A 120 m hosszú Ny—K-i szelvény szakaszban a VII. sz. utolsó harmadára jellemző, majd VIII. sz-i leletanyag került elő. A temető Ny-i szélén a sírok tájolása erősen eltér az addig uralkodó É-i irányba, leletanyaguk is megváltozik, kései (bronz fülbevalók, dinnyemag alakú gyöngyök stb.). A szelvény K-i részén a lovastemetkezések relatív sűrűségéből, a leletanyag gazdagságából ítélve a temetődomb ezen részét a VII. sz. népességének gazdag rétege használhatta. Összesen hat lovastemetkezés volt; a 455. sz. (kettős lósír), a 456. sz. (kettős lósír), a 463., 475., 511., 515. számú sírok. Viszonylag egy csoportban jelentkeztek, leletanyagukra jellemzőek: öntött, ezüst, aranyozott phalerák, ráforrasztott ragadozó-madárfejjel, állatmotívumokkal díszített, bekarcolt nyeregkápa csontlemezei, aranyozott, préselt lószerszámdíszek, lósírból aranyozott II. germán fogazott szíjvégek, íjmerevítő csontok az eredeti helyükön. Az 515. számú lósírban bolygatatlan lóváz, nyílcsúcsokkal, lándzsával, faragott csonttal. A sírokból nagy számban kerültek elő II. germán fogazott díszítésű, többnyire aranyozott övdíszek. A temetőnek ezen a részén is megjelennek az öntött bronz, áttört díszkorongok, női sírok mellékleteként. Kiemelkedő jelentőségű az 517—518. sz. kettős temetkezés (férfi és nő), gazdag mellékletei között unikálisnak mondható leletekkel: pl. a női sírban egy-egy ezüst, csuklós szerkezetű, széles karperec, II. germán fogazott ornamentikával, ugyanilyen ezüst szíjvégek, ezüst tokban vas tőr, bronz tokban ezüst római stylus, bronz tokban tausirozott vas stylus, üveggömb ezüst lemezpánttal körülfogva — s mind72