Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1984. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/38. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1985)

Római kor

83/5. Szombathely - Szentkirály (Vas m.) (XXXV). Szombathelytől DK-re, Szentkirálytól és a Gyöngyös pataktól É-ra kerestük a Savariából Sopianaeba vezető út maradványait, légifelvételen megfigyelt nyomok alapján. Az útnak nyomára nem sikerült rábukkanni, azonban az alsómezei és felsőmezei dűlő közös határának a középső részén egy kisebb kiemelkedésen római telepnyomokat találtunk: ennek mérete mintegy 100x150 méter; ezen a területen a római téglatöredékek sűrűn elborítják a felszínt, de nagyszámú, Savariaban általánosan használt csatári kő is hever a felszínen. A telepnyom 1200 méterre D-re van a Savaria-Bassiana úttól; a város K-i kapujától pedig 3 km-re. A felszínen II—

III. sz-i szürke házikerámia kis számban található. Derdák Ferenc - Kiss Gábor — Tóth Endre 84. Tác (Fejér m.) (XXX). A rendszeres feltárás 27. évében a kutatás súlypontja továbbra is az 1980-ban megtalált városfalak feltárására esett. Folytatódott a feltárás a DNy-i saroktoronynál, ahol a köves járószint alatt 1-1,20 m mélységben az alapfalak megmaradtak. A toronytól D-re három nagy, téglalap alakú, kváderkövekből épített pillér húzódik. A pillérek a Sárvíz eredeti medre felől vezetnek a település belső része felé. Értelmezésük egyelőre nem megoldott, lehetséges, hogy a városi vízellátással álltak kapcsolatban. A saroktoronytól É felé vezető városfalat mintegy 60 m hosszúságban tártuk fel. A falat ezen a részen — feltehetően a magasabb középkori vízállás miatt — nem bontották el. A kváderkövekből és részben faragott kövekből épített fal alapozásánál 1,60 m széles volt, külső oldalát lábazat kísérte, a felmenő fal szélessége 1,40 m. Előkerült egy torony, amely alaprajzában a korábbi tornyokhoz hasonló, de Ny-i oldalán csak a lábazat egyenes lezáródású, a felmenő fal sarkai lekerekítettek. — Előkerült az ÉNy-i saroktorony, az eddig feltárt Ny-i városfal irányától tíz méterrel keletebbre. Ennek alapján a Ny-i városfal a Ny-i városkapunál kis mértékben megtört. Az É-i oldalon a városfal a palatinum Ny-i falával párhuzamosan húzódott. — A K-i oldalon feltárásra került a DK-i saroktorony és a tőle É-ra fekvő első torony közötti falszakasz. A falon belül nagyobb méretű késő IV. sz-i épület bontakozott ki, amelynek K-i és D-i falát maga a városfal alkotta. Az épület DK-i sarokhelyiségét hat pillér tagolta, az ÉNy-i helyiségben padló alatti fűtőcsatorna került elő. — A K-i városkapu körzetében folytatódott a II. sz. épület feltárása. Közvetlenül a városkapun áthaladó decumanus maximus mellett vastag I. sz-i falmaradvány került elő, feltehetően a táborkapu része. — Kutatások folytak a városfalon kívül a 2. sz. D-i temető területén, ahol a 38. számú sírig jutottunk