Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1984. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/38. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1985)
Római kor
alatt neolitikus és bronzkori gödrök, árkok figyelhetők meg. Az „i" helyiségben egy újkőkori csontvázas sírt tártunk fel. Az Árpád-korban betöltött ,,e" helyiségben egy kora középkori gödröt és eddig még nem tisztázott korú, egymás mellett fekvő csontvázat találtunk. Az épület falainak alapozásába és mellé több falfestménytöredéket tettek, simítottak. A „d" helyiség gödreinek kibontása és az eltérő tájolású épület K-i, DK-i felének feltárása jövőre várható. A K-i kert törmelékrétegét elbontottuk. A több ládányi falfestménytöredék vörös, fekete alapú mintás, alakos, alaktöredékes, fehér alapon piros csíkos stb. darabok, az eltérő tájolású épület É-i zárófala közeli területre koncentrálódott, a faszenes, égett réteg inkább az udvaron keresztülfutó csapadékvíz-elvezető csatorna töréspontja körül volt megfogható. A 34-es helyiség É-i folytatásában, a Rhé által megfigyelt falak kutatására újabb szelvényeket nyitottunk. A falak felső kősoráig lemélyített szelvényekben jól elkülöníthetők a korábbi és a későbbi falszakaszok. A 11-es épülethez futó falak tisztázását a következő évben folytatjuk. K. Pa/ágyi Sylvia 11. épület Az előző évi feltárások folytatásaként végzett munka 1984-ben két fő területre összpontosult: 1. Az 1984 őszére beütemezett falkonzerválások (OMF) szükségessé tették a nagyobb mértékű tanúfal-elbontásokat. Igy került sor az 1, 5-6, 7—8, 12. és 15. helyiségek teljes felületének kibontására és az előkerült új részletek dokumentálására. 2. Az épület ÉNy-i részén nyitott 47-48-49. sz. szelvényekben az 1983-ban megtalált, korábban az épület É-i falának tartott K-Ny-i irányú faltól É-ra fekvő fal Ny-i végét, az ÉK-i részen nyitott 36. és 43. sz. szelvényben pedig az épület ÉK-i sarkánál induló téglafalazású csatorna K-i irá nyú folytatását kerestük. További, az előző évben megkezdett feltárás folytatódott a 22., 28-29., 30., 35., 37., 41-42., 44-46. sz. szelvényekben. Az ÉK-i részen, a 43. sz. szelvényben a csatorna folytatását nem találtuk meg, a szomszédos 44. sz. szelvényben a Ny-i tanúfal mellett végzett bontások során nyilvánvalóvá vált, hogy a csatorna további részét elbontották. Az elbontott csatornarész felett megtaláltuk az épület K-i zárófalán kívül, egészen a 15. sz. helyiség D-i faláig megfigyelt, jórészt épülettörmelékből (és rengeteg falfestménytöredékből) álló réteget, amelynek teteje — járószintje — erősen meszes, habarcsos felületű volt. Ezen a felületen a 22., 29. és 36. sz. szelvé45