Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1984. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/38. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1985)

Római kor

kerek tornyos periódushoz nem tartozhatnak. A kincslelet valamilyen módon még az erőd I. periódusából őrződött meg, és a II. periódus pusztulásakor szóródott szét. 2. Kibontottuk a már korábban megtalált É-i erődfal szakaszát ott, ahol az I. és a II. periódus összeépítését megfigyeltük. Most megállapítottuk: a II. periódus megépítésénél az erődfalat az alapozásig visszabontották, majd a belső oldalon erősítették meg úgy, hogy egy 130 cm széles falat szorosan melléépítettek: ezáltal a vastagsága megkétszereződött. 3. Megkezdtük az erőd Ny-i oldalán az egyik oldaltorony belsejének a feltárását, hogy a patkó alakú torony alapárkát feltárjuk. 4. Folytattuk és jórészt befejeztük az V. sz. épület alaprajzának a kutatását és falainak a kitermelését. Ez az az épület, amelyiknek a falaiba másodlagosan faragott és feliratos, jórészt sírkőtöredéket építettek be. A K-Ny-i tájolású, külső támpilléres épület szélessége 23 m; hossza az előcsarnokkal együtt 64 m. Az előcsarnok 10 m hosszú. A nagy terem pillérekkel három hajóra osztott. A bejáratok az előcsarnok három oldalán nyílnak. A három hajós teremnek épített padlója nincsen; külső vagy belső vakolásnak sincsen nyoma. A faragott töredékek főként síremlékek darabjai, jórészt márványból faragva. Egy hengeres Jupiter oltár és egy nagyméretű oltárbázis töredéke is előkerült. Egy felirat Brigetio municipiumát említi és több másik a légió II. Adiutrix katonáit. Az előkerült töredékek megerősítik, hogy az emlékek a kőfaragás tekintetében a DK-pannóniai műhelyekhez kapcsolódnak. 5. A dalmandi Állami Gazdaság lehetővé tette, hogy a korai aratás miatt kutatást végezzünk az erődhöz tartozó temetőben. Tizenkét Ny—K-i tájolású, jórészt melléklet nélküli téglasírt tártunk fel. Előkerült a már 1981-ben megtalált téglasírok feletti hamvasztásos temető 2. sz. sírja is: vaskés, vasolló és kis szürke bögre mellékletekkel. Sikerült meghatároznunk a temető központi sírépületének alaprajzát, amely egyedülálló Pannóniában: a hatszögletű centrális teremhez egyik oldalon apszis, mellette két oldalon négyszögletes kis helyiségek csatlakoznak. Az apszissal ellenkező oldalon hosszabb, téglalap alakú helyiséget építettek hozzá, amelynek két oldalán két nagy apszis van. Padlója részben terrazzó, részben nem volt megfigyelhető. A hatszögletű helyiségben kis falmozaik töredék, a téglalap alakúban pedig rengeteg falfestménytöredék került elő. Munkatárs: Nagy Mihály. A feltáráson részt vett Borhy László egyetemi hallgató és a szombathelyi Tanárképző Főiskola hallgatói. Tóth Endre 42