Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1984. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/38. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1985)

Őskor

3. sz. bánya területén, a Debreceni-tó mellett földhordás közben csontokat és cserepeket találtak. A leletmentés során megállapítottuk, hogy a markoló egy szakáiháti település, valamint egy császárkori germán temető egy részét pusztította el. A temetőben csontvázas, urnás és szórthamvas sírok fordultak elő, ez utóbbiban rendkívül érdekes, négyszögletes, áttört bronz övdíszeket, négyszögletes szíjszorító lemezzel ellátott trapéz alakú csatot, valamint egy hármas tagolású szíjelosztó lemezt találtunk. S. Koós Judit 42. Öcsöd - Kováshalom (Szolnok m.) (XXXIV). Az 1984-esévi munkánkkal folytattuk a Körös-holtág partján fekvő telinek a tiszai kultúra korai időszakára keltezhető település jelenségeinek (házak, gödrök, tűzhelyek) és az őskor, valamint a középkor folyamán létrejött temetkezések feltárását. Különös figyelmet érdemel a település mindkét szintjében jelentkező azonos és sajátos építkezési mód. A töredékes padlóik alapján nehezen körvonalazható házak formáját és konstrukciós szerkezetét az őshumuszban keletkező alapárkok és gödrök rajzolták meg. A K-Ny-i hossztengelyű házak oldalfalai alatt húzódó alapárkok kitöltésében a sűrűn egymás mellé helyezett, a felmenő fal szerkezetének kialakítására szolgáló, hasított gerendák nyomait figyelhettük meg. Az alapárkok és a ház központi tengelyének vonalában a tetőszerkezet keresztirányú megerősítésére szolgáló tartóoszlopok szögletes formájú gödreit találtuk. A feltárt házak egymáshoz közel (80—120 cm-es távolságra) épültek, padlóikat többször megújították, s helyenként tűzhelyek nyomait lehetett megfigyelni. A házakban kerámiát nem találtunk, ellenben a környékükről nagy mennyiségben kerültek elő edénytöredékek és állatcsontok. A „munkahelynek" nevezett területről kifejezetten sok kőeszköz, hasíték és magkő származik, bizonyítván az importált kő helyben való feldolgozását. A település alsó szintjének kerámiaanyagában a tiszai kultúra fejlődését megelőző időszakból származó kerámiahagyományok mellett a tiszai kultúra korai szakaszára jellemző edényformák és díszítések fordulnak elő. Általános a meandroid jellegű bekarcolás, a mélyen árkolt széles vonalközökkel bekarcolt vonaldíszítés, a bitumenes festés és a plaszikus díszítés stb. Jellegzetesek a szögletes és díszített tárolóedények, fedők, egyenesfalú vagy csőtalpas edények, kettős kónikus tálak, nagyméretű, hengeres nyakú lekerekített kónikus testű és antropomorf edények stb. Előkerültek a helyi kerámiától idegen, a vincai, petresti, dimini és lengyeli kultúrákból származó importtöredékek is. A leletanyagban előforduló vadkanagyarból készült lemezek, spondylusból formált gyöngyök, csüngők és karperecek, csontfésűk, — kana22