Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1984. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/38. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1985)

Őskor

Az előkerült leletek alapján valószínű, hogy a nyíltszíni bányászat két korszakban (középső és felső paleolitikum) folyt. Az eddig feltárt két szint a két korszak anyagát keverten tartalmazta. Ugy tűnik, hogy a további ásatások során újabb — talán tisztább — szintek előkerülésére van remény. Az ásatás környezetében végzett terepbejárás során, attól Ny-ra összefüggő foltokban jelentkezik középső paleolitikus anyag (számos szakóca, kaparó töredéke) a felszínen. Ettől jól elkülöníthető a mélyebb térszinten elhelyezkedő neolitikus telep. Simán Katalin Körmend — Bástya u. 7. (Vas m.) Lásd 188. sz. 30. Körmend - Várkert (Vas m.) (XXXV). A Batthyány-kastély parkjában gázvezeték fektetése során őskori településnyomokat bolygattak meg. A gázcsőárokkal átvágott földbeásott gödörházak anyagának leletmentését csupán részben végeztük el, a teljes feltárás a következő esztendőre maradt. A gödörházak feltöltéséből kora rézkori kerámiaanyag került elő. Egy gödörház felső rétegébe ásott római kori hamvasztásos sír leleteinek mentését is elvégeztük. Károlyi Mária 31. Kunadacs — Köztemető (Bács-Kiskún m.) (XV). A megelőző leletmentés folyamán a korábban korai holocén eredetűnek meghatározott vörösesbarna homokrétegből kovahulladékokat, kevés eszközt, köztük nagyméretű (makrolit) vakarót gyűjtöttünk kísérő telepanyag vagy telepjelenségek nélkül. Az ismert kora bronzkori telep D-i folytatásaként nagyobb méretű lakóház földbemélyített gödrét tártuk fel. A belőle előkerült leletanyag a zóki kultúra makói csoportjába sorolható. Horváth Attila Kunpeszér — Felsőpeszéri út. Homokbánya (Bács-Kiskun m.) Lásd 118/1. sz. Kunpeszér — Felsőpeszéri út. Homokbánya (Bács-Kiskun m.) Lásd 118/2. sz. 32. Mátraszentimre — Ágasvár (Heves m.) (IX). Erdei feltáró útépítése során az ágasvári forrástól DK-re az út rézsűjében terepbejárás során késő 17