Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1984. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/38. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1985)

Őskor

Munkatársak: Vaday Andrea és Vályi Katalin. Résztvevők: Boldizsár Péter, Győrbíró Károly és Szabó Géza egyetemi hallgatók, Bernhard Weninger fizikus (Frankfurt), Kassai M. Katalin archeobotanikus és Varga András geodéta — fúrómester. Horváth Ferenc 24. Kajárpéc — Pokolfa domb (Győr-Sopron m.) (XI). A kajárpéci termelőszövetkezet a Pokolfa dombon egy üzemanyagtároló telepet épít, és az előkészítő munkák folyamán a domb felszínét mintegy 80—100 cm vastagságban elhordták. E munkák során teljesen megsemmisítettek egy késő bronzkori települést vagy temetőt (biztosan már nem állapítható meg, de az előkerült leletek inkább temetőre utalnak), egy késő rézkori (badeni kultúra) települést és egy késő neolitikus település nagy részét. Az olajtartályok elhelyezésére szolgáló aknák kiásása közben a markológép nagy mennyiségű kerámiatördékeket és ép edényeket emelt ki. Minthogy éppen a faluban tartózkodtam, azonnal értesítettek, és leálltak a munkával. A helyszínre sietve a következőket állapítottam meg: Az eredeti felszíntől számítva mintegy 170 cm mélységben kb. 80 cm átmérőjű területen szájperemmel lefordítva sok kisméretű edény volt elhelyezve, melynek kb. 60%-át a markoló kiemelte, s közben a rossz megtartású edények összetörtek. Mire odaértem, a munkások a gödör falában maradt edények alatt kibontották a földet, és a feltárás közben leszakadt gödör oldala és a maradék kerámia is összetörött. Beásásnak nyomát nem találtuk, az edények az őshumuszban feküdtek, és bolygatatlan homokréteg fedte. Az edénytöredékek szétválogatása után megállapítható, hogy kb. 55—60 kisméretű — túlnyomórészt magasra húzott fülű — edény volt a leletben. Az edények elhelyezése és sok azonos típus alapján feltételezhető, hogy egy fazekas raktára volt. Kora a késő bronzkori R—

BD—HAi periódusra tehető. Figler András 25. Kesznyéten — Szérűskert (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) (XVII). Pusztai Imre, a kesznyéteni Szabadság TSz növénytermesztési ágazatvezetője értesítette a múzeumot, hogy a tsz szociális épületének alapozásakor cserepeket és csontokat találtak. A leletmentés során két csontvázas sír helyét azonosítottuk, feltártunk 14 sírt, s három objektumot rögzítettünk, ahol cserepekre figyeltek fel. A temető kétritusú. Mellékletek között korongolt füles bögrék, korsók, tálak, orsógombok, bronz karperecpárok, aranyozott bronz hajkarikák, vas kések, csigák, üvegpaszta-, agyag- és borostyángyöngyök találhatók, amelyek alapján a temetőt szkíta korinak határozhatjuk meg. 15