Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1984. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/38. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1985)

Közép- és újabb kor

214. Tapolca - Templomdomb (Veszprém m.) (XXXVIII). Az ásatás a tapolcai Bauxitbánya Vállalat kezdeményezésére és anyagi fedezetével in­dult 1984 nyarán. A vállalat a tapolcai tó feletti magaslaton (ún. Templom­domb, MRT. I. 49/2. sz. lelőhely), a középkori alapítású rk. plébániatemplom É-i tőszomszédságában található kiállítóhelyéhez - a volt zárda - (1872) később gimnázium (1951), a jelenlegi kereskedelmi iskola és Bányászati Gyűjtemény épületéhez — egy földalatti bemutatótárót kíván csatlakoztatni. A táró létesítését megelőző régészeti kutatásaink során, az említett épület és a 2. sz. Általános Iskola épülete közötti feltárt szelvény mintegy 120 m 2-es területén előkerültek annak az oklevelekből ismert, plébániatemplomot övező falnak K-Ny-i irányú részletei, amelyeket az itt birtokos lövöldi karthauziak emeltek a XV. sz. közepén. (A feltárt szelvénytől É-ra, illetve Ny-ra nyitott kutatóárkokban talált további falrészletek egyébként még két építési perió­dusra — XVI. sz. közepe, ill. XVII. sz. közepe? - engednek következtetni.) A szelvény DK-i részén — a plébániatemplomtól ÉNy-ra eső területen — az egykori templom körüli temetkezés jórészt többszörösen bolygatott 30 sírját is feltártuk. A temető kontinuitását és időhatárait — többek között — egy bécsi dénár (XIII. sz. vége) és I. Lipót két, XVII. sz. legvégén vert dénárja látszik igazolni. Az ásatáson munkatársként közreműködött Sági Károly és Rainer Pál, konzulensként — az OMF részéről — Kozák Károly. Uzsoki András — Törőcsik Zoltán 215. Tar - castellum (Nógrád m.) (XXV). 1984-ben megkezdtük az együttes rendszeres feltárását. Első ütemben meghatároztuk a téglalap alap­rajzú épület elrendezését s építéstörténetét. A 34,5 méter hosszú, 8 méter széles „palota" két építési szakaszban nyerte el végső formáját. A XIV. sz. második felében egy kétosztatú, kétszintes épületet alakítottak ki. A föld­szinti helyiségeket dongaboltozat, illetve síkmennyezet fedte. A földszint helyiségeit kisméretű, az emeletét pedig a hosszanti homlokzaton elhelyezett nagyalakú, téglalap alaprajzú ablakok világították meg. Az első szint szobáiba a bejárást a K-i oldalon kiképzett egy-egy kőkeretes ajtó biztosította, ugyan­akkor az emeleti részt minden bizonnyal a homlokzat külső oldalához épített lépcsővel lehetett megközelíteni. A földszint nagyobb helyiségének DNy-i sarkában állt a konzolos kandalló, melyből a kisebb szobában elhelyezett csempés kályhát fűtötték ki. 123

Next

/
Thumbnails
Contents