Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1984. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/38. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1985)

Közép- és újabb kor

lényegében zárt maradt, ablakai D-re, a kert felé nyíltak. A korai kerti homlokzatok rekonstrukciója azonban egy XX. sz-i átépítés miatt lehetetlen volt. Utolsó átalakításra 1926-ban került sor, a kocsibehajtót ekkor megszüntették, és az emeleten ablakokat nyitottak. Somorjay Sélysette 199/7. Pécs, Jókai tér 2. (Baranya m.) (XXIV). A földszinten töredékesen megmaradt, építészeti részletformák nélküli falszakaszok azt mutatják, hogy a XVIII. sz-i első rekonstruálható épületben korábbi maradványokat használtak föl. Ebben az első periódusban (XVIII. sz. első fele) a Széchenyi téri homlokzat emeletes, öt axissal, a Jókai téri oldalon az emeletes (szintén öt axis) részhez földszinti szárny csatlakozott. A század végén komolyabb átalakításra (födémek megemelése, ezzel kapcsolatos homlokzati változtatások) került sor, és a Széchenyi téri emeleti szobasort táblás festéssel látták el. 1934-ben Forbáth Alfréd tervei szerint átalakítják a földszinti homlokzatokat és a Széchenyi téri szárny földszinti és emeleti alaprajzát. Somorjay Sélysette 199/8. Pécs - Jókai tér 2. - Széchenyi tér 7. (Baranya m.) (XXIV). Az ,,Elefántos tömb" K-i részén a felújítást megelőző statikai kutató aknában és árkokban a XVI. sz. 70-es éveiben leégett középkori épület alapfalai, illetve a középkori épületbe betelepült török rézműves hulladékgödre és a hódoltság idején eltömedékelt három kút került elő. Felmérés: Krasznai Péter. Kárpáti Gábor 199/9. Pécs - Kossuth u. 23-25. (Baranya m.) (XXIV). A gázárokban illetve a tömb D-i oldalán a díszfák alapgödreiben a Ferhád fürdő alap-és felmenő falai kerültek elő. A falakat középkori épületek kőanyagából építették. Felmérés: Krasznai Péter. Kárpáti Gábor 199/10. Pécs, Kossuth u. 33. (Baranya m.) (XXIV). Az épület a pécsi belváros egyik legrégibb utcájában áll. Levéltári adatok vannak az ezen a helyen álló XVII. sz-i épületről, ez azonban a XVIII. sz. elején biztosan elpusztult. A falkutatás során kiderült, hogy az épület jó részét néhány töredékesen megmaradt XVIII. sz-i fal kivételével a mai eklektikus homlokzat kialakítása112