Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1984. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/38. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1985)

Közép- és újabb kor

Az udvart É-ról lezáró gazdasági épület D-i falára merőlegesen húzott kutatóárkunkban középkori szint és a későbbiekben még tisztázandó középkori falmaradvány került elő. Sándor Mária — Gerö Győző 192. Mezőberény — Kossuth tér (Békés m.) (II). Építkezés során egy középkori házat vágtak át a DÉLÉP munkásai. A leletmentés során csak a ház egy részét sikerült feltárni. Három padlószintet lehetett elkülöníteni, s az egykori kályha maradványait is megtaláltuk. Kályhaszemek edénytöredékek, vas olló és két Mátyás korabeli pénz alkotja a leletanyagot. Medgyesi Pál Mezőberény — Laposi kertek alja II. (Békés m.) Lásd 33. sz. 193. Mezőkomárom — Sírhegy (Fejér m.) (XXX). A községtől D-re, a Sió mellett emelkedő magas löszplató nyúlványán, homokkitermelés közben sírokra bukkantak. Leletmentésünk során feltártunk két XVII -XIX. sz-i koporsós sírt és több középkori szemétgödröt. Megfigyeltük egy templom kő-tégla falazatát. Az ásatás előtt került elő egy ovális üveg medailon, benne a János evangélium német nyelvű, gót betűkkel nyomtatott, kivágott részlete. Fülöp Gyula 194. Nagymaros - Rk. templom (Pest m.) (XXXIX). Légkábel fektetés közben a templom D-i fala mellett erősen bolygatott csontváz került elő. A sír (?) földjéből több bronz ruhakapcsot gyűjtöttünk. Az árok átvágott egy, az É-i fallal párhuzamos, 120 cm vastag kőfalat. A leletek és jelenségek a templom körüli XVIII. sz-i temetőhöz köthetők. Gróh Dániel — Gróf Péter 195. Nyárlőrinc, Hangár u. (Bács-Kiskun m.) (XV). Ebben az évben tovább folytatódott a középkori Szentlőrinc falu plébániatemplomának kuta tása, melynek keretében feltártuk a teljes templombelsőt, és megkezdtük a szentély külső oldalának feltárását. Ennek során megállapítható volt, hogy a gótikus szentély csaknem teljesen a román kori templom szentélyének vonalára épült. Az átépítés kora a diadalív É-i alapozásával bolygatott 79. sz. sírból előkerült pártaöv (liliomos és rozettás préselt lemezek) alapján a XV. sz-ra tehető. A szentély É-i oldalához kívülről csatlakozó falmaradványok sekres108