Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1984. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/38. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1985)

Közép- és újabb kor

újakat húztak fel, a közt beépítették, és az utcai szárnyra emeletet építettek. A XIX. sz. második felében az udvari szárnyra is emelet került. Az épület mai formáját a századfordulón nyerte el. A feltárás sok mázas és mázatlan XVII XIX. sz-i edénytöredéket hozott a felszínre. Előkerült egy kisméretű vas gyógyszerész szerszám feje is. Helyreállítás után az épületbe — az eredeti bútorok visszahelyezésével patikamúzeum kerül. Tervezője: Sándyné Wolf Katalin. B. Benkhard Lilla 189/3. Kőszeg, Schätzl F. u. 7. (Vas m.) (XXXV). A ház valamikor 1648 és 1695 között került a Littigh (Lüttigh, Lüttiger) család tulajdonába, akik egészen 1828-ig birtokolták azt. Az épület kutatását a műemléki helyreállítás tette szükségessé. A ma álló ház több periódusban épült. Utcai szárnya már a XVII. sz. közepén állt, melyet később egy udvari résszel bővítettek, a XIX. sz. legelején pedig egy emeleti szobátépítettek a házhoz. Mai formáját e század elején nyerte el. A ház érdekessége, hogy a legkorábbi részt ún. pont alapozással készítették, vagyis, hogy a ház szerkezetét egy nagyméretű ívrendszer alkotja, és a falakat ezek közé húzzák be. Ennek a legkorábbi falnak anyaga: agyagba rakott vegyes falazat. Sajnos a XX. sz-i átalakítás teljesen elpusztította a korábbi utcai homlokzat-kialakítást, így csak a kapu kerékvetőjének helyét sikerült azonosítani. B. Benkhard Lilla Lászlófalva — Bozsik tanya (Bács-Kiskun m.) Lásd 98. sz. 190/1. Lászlófalva -- Győrfi dűlő (Bács-Kiskun m.) (V). Felsőszentkirály határrészen egy török kori puszta falu helyén a szántóföldi művelés régészeti leleteket (cserepek, vassalak darabok, kövek) hozott felszínre. Kutatóárokkal kisebb hitelesítést végeztünk az egyik házhelyen. A lakóház agyagfalának és kemencéjének maradványait megtaláltuk, kibontottuk a házpadló egy szakaszát. A leletanyag XVII. sz-i kerámia és viszonylag nagy mennyiségű vassalak rögök. A lelőhely valószínűleg azonosítható azzal a Szentkirály faluval, amelyet a késő középkori Szentkirály pusztulása után, a XVI XVII. sz. fordulóján létesítettek, és amelyet lakosai 1692-ben hagytak el végleg. A település alaposabb régészeti hitelesítő feltárása szükséges lenne. Pálóczi Horváth András 106