Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1984. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/38. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1985)
Közép- és újabb kor
lom szentélye alá esik. Ez utóbbi vonalát, miután a templombelsőben nem dolgozhattunk, nem tisztáztuk. A kápolna szélességi méreteit és további részleteit a terület bolygatottsága és beépítettsége miatt meghatározni nem lehetett. Konzulens: Németh Péter. Lukács Zsuzsa Kópháza — Erdő (Győr-Sopron m.) Lásd 118. sz. 187. Kötesd — Felsőhídvégpuszta, volt Hiemer-Jeszenszky-Bernáth kastély (Tolna m.) A XVIII. sz.-ban épült, földszintes épület díszterme és ennek két oldalán 3—3 helyisége, valamint folyosója is festett volt, részben 1874 körül, részben 1950 után meszelték le őket. A díszterem II. József balesetét ábrázoló két képe, és az egyik szoba architektonikus díszítőfestése részben feltárásra került. A két másik lakószoba egyszerűbb, virágdíszes festése nyomokban maradt csak meg. A nádorok arcképeivel díszített ebédlő és dolgozószobában a birtok madártávlati képét ábrázoló festmény nem volt kutatható. Lő vei Pál 188. Körmend, Bástya u. 7., Berzsenyi u. 9., Járásbíróság udvara (Vas m.) (XXXV). Építkezések előtt és közben leletmentő és szondázó ásatásokat végeztem. Bástya u. 7. A város késő középkori vizesárkára ástam rá. Berzsenyi u. 9. Építkezésnél, az egykori jobbágyporta helyén a kiszedett pincealapozásnál öt pusztulási (égési) réteget figyeltünk meg. XVI. sz-i szemétgödörből nagymennyiségű kerámiatördék került elő. A járásbíróság udvarán újkori K -Ny irányú fal alapozására bukkantunk, valamint egy É—D irányú talajcserével sárga agyagra alapozott falra. Tövében XV. sz-i kályhacsempe és bronzkori kerámia került elő. Munkatársak: Nagy Zoltán néprajzos, Dr. Szentmihályi Imre néprajzos. Bemérők és rajzolók: Derdák Ferenc geodéta, Kiss E. Csaba restaurátor. P. Hajmási Erika 189/1. Kőszeg — Lombai torony (Vas m.) (XLIV). A középkori Kőszeg város védművei közül a legerősebb torony a Lombai volt (Laubenwein oder Wasserturm),amelyet 1546-ban építettek. Korábban a helyén a falon belül, egy fatorony (Hülzinacker) állt, amely valószínűleg 1532-ben pusztult el. 104