Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1984. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/38. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1985)

Közép- és újabb kor

készült, addig csak a tetőszint alatti kis szellőző nyílás volt rajta, melynek párjait a többi falakon is megleltük. Módy György 182. Hédervár, kastély (Győr-Sopron m.) (XI). A XVI. sz. elején lebontott késő középkori kastély újabb részleteit, szárnyát tártuk fel. A közel négyzet alakú együttes É-i és D-i oldalán egyaránt palotaszárny húzódott. A többszintes castellum lépcsőépítménye a D-i palotaszárny előtt volt. Bakics Pál 1534-ben ezt a castellumot bontja le. Helyén ill. egykori falain építik fel a Héderváryak reneszánsz kastélyukat, az építkezés befejeztét jelzi egy 1578-as Hédervári János nevét viselő címeres kő — talán a kapu felett. A korábban írtakkal ellentétben a várat csupán árok és palánk övezte — mint ezt az ásatásból megállapíthatjuk. A XVIII. sz. végéig megmarad a palánk kerítés, mígnem a barokk parképítés során először egy sarkain kerek bástyaszerű kialakítású támfallal veszik körül a kastélyt, majd ezt a század utolsó évtizedében felváltja egy sokszögű bástyás támfalrendszer, kötőfalainak közepén rámpás feljárókkal. A napjainkra maradt parkképet a XIX. sz. második felében alakították ki, lebontva a támfalakat, de megtartva a sarkokon ülő kerti házak egyikét. László Csaba Hegyesd (Veszprém m.) Lásd 20. sz. 183. Ipolydamásd - Vár (Pest m.) (XLVI). A falu ÉNy-i végén, az Ipoly árteréből erősen kiemelkedő dombon levő várat 1339-ben említik először. 1581-ben a törökök átépítik, s a források szerint 1646-ban pusztult el. Jelenleg a felszínen csak néhány falmaradvány látható. Az ásatás során feltártuk a kő lakótorony alsó szintjének részletét: a helyiséget egykor dongaboltozat fedte. Jelenleg csak a boltváll látható. A falakat rózsaszín vakolat borította, a padozat élére állított, erős habarccsal összekötött téglákból készült, amelyet kavicsos habarccsal öntöttek le és simítottak el. Ennek egy részét az 1961-es rablóásatás elpusztította. E helyiség bejárata előtt az egykori agyagos járószintre zuhant XVI. sz-i szemeskályha omladékának részletét tártuk fel. A legkorábbi időszakban a 4,95x5,20 m-es belméretű lakótornyot 6 m széles udvar, majd ezt övező fal védte. Később épülhetett a külső árok az ellenlejtővel. Utóbbi területén, elegyengetett középkori pusztulási rétegen két XVII. sz-i faszerkezetű ház részletét tártuk fel. A külső várban 101