Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1984. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/38. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1985)

Közép- és újabb kor

falak 60—70 cm-re mélyedtek az eredeti járószint alá. Az É-i mellékhajó ÉK-i sarkánál egy két és fél m mélyre alapozott, kőből és téglából rakott falrészlet, továbbá a DNy-i saroknál talált és még a monostor használata idején visszabontott falmaradvány (tetején sírokkal) arra enged következtetni, hogy az Árpád-koron belül legalább két alaprajzi periódussal számolhatunk. Gótikus átépítés nyomát nem találtuk. Kolostorépületek a D-i oldalon biztosan nem lehettek, az É-i oldalon ennek megvizsgálására nem volt idő. A leletanyag rendkívül szegényes, mindössze tucatnyi idomtégla és kőfaragvány-töredék került elő. A „Monostorszigettől" D-re eső mesterséges szigeten egy Árpád-kori kerámiával keltezett járószinthez csatlakozó, és már a késő középkorban lebontott kb. 5x5 m belméretű téglaépület alapjait találtuk. A fal szélessége 60 cm, és mindössze az alsó téglasor maradt meg eredeti helyén. Az épület romjai közé XV—XVI. sz-i sírok vannak beásva, melyekből fülesgombok, párizsi kapcsok és pártamaradványok kerültek elő. A feltárás során összesen 43 sírt találtunk. Munkatárs: Szatmári Imre régész és Gábor Gabriella restaurátor. Jankovich Dénes 177. Gyöngyös — Mátrafüred, Benevár (Heves m.) (IX). Teljesen feltártuk az ÉNy-i sarkon levő torony (I. sz. helyiség) megmaradt falait, megállapítottuk, hogy a K-i oldal D-i részén nyílt a bejárat. Részlegesen feltártuk a palota (II. sz. helyiség) falmaradványait, a ll/a. sz. helyiség bejárata a K-i oldalon, az É-i részen volt. A vár ÉK-i részén megfigyelt, farkasveremre utaló mélyedés a vár bejáratának helyét jelzi. Feltártuk a vár közepe táján levő ciszternát. Az előkerült leletek a XIII-XV. sz-ra keltezhetők. A feltárt romok állagbiztosítása megkezdődött. Konzulens: Feld István. Szabó J. József 178/1. Győr - Széchenyi tér 1. (Győr-Sopron m.) (XI). Az épület pincéjében középkori téglafal alapozása került elő. A mai pince egy része az 1560-as években épült. A XVIII. sz. elején már romos lakóház helyén 1711 — 13 között emelték a mai épületet, amelynek régebbi ábrázolásokról ismert, eredeti homlokzatarchitektúrája az előkerült nyomok alapján visszaállítható. Lő vei PáI 99